Bokros–csomag lehet az adócsökkentés ára • A Magyar Nemzeti Bank elemzése a Fidesz programjáról • 1998.04.18
A Fidesz gazdasági javaslatai 5–6 százalékos költségvetési deficittöbblet felé mutatnak. Ez óriási, nagyobb, mint ami akár egy Bokros–csomaggal helyrehozható – ez olvasható abban a lapunk birtokába került belső, nem hivatalos elemzésben, amelyet a Magyar Nemzeti Bankban (MNB) készítettek a Fidesz választási ígéreteiről. Programjában a Fidesz azt ígéri, kétharmadára csökkenti a munkabérre kivetett közterheket, az szja–t és tb–járulékot. Értesüléseink szerint erről a MNB–jelentés azt tartja: az adócsökkentésre vonatkozó elképzelés megalapozatlan, illuzórikus föltevéseken alapul.
Ma minden 100 forintnyi munkajövedelemből 60 az „állam zsebébe” vándorol. Ezt az összeget inkább az állampolgárok zsebében hagyná a Fidesz. Egy másik kitétel szerint a következő négy évben 25 százalékra kellene mérsékelni a társadalombiztosítási járulékok mértékét. (A tb–járulék ma 49 százalék, mely a munkaadók által fizetett 39 és az egyéni 10 százalékból áll. A hatályos törvények szerint 2000–ig 37 százalékra csökkentik a munkaadói és 12–re növelik az egyéni járulékot, így a kettő összege nem változik.) A Fidesz a munkajövedelmekhez kapcsolódó közterheket összességében a jelenlegi kétharmadára csökkentené.
Lapunk úgy értesült, hogy az MNB–ben erről belső elemzés készült, mely azonnali – vagyis nem négy év alatt megvalósuló – adómérséklést modellez. Első lépésben e modell föltételezi: az adóalap, azaz az adózók és jövedelmük köre nem változik. A munkajövedelmekre kivetett közterhek (szja és tb–járulék) ma a GDP 17,1 százalékát teszik ki, így az adócsökkentéssel a GDP mintegy 6 százalékának megfelelő bevétel esne ki a büdzséből. Mivel a GDP minden 1 százalékos növekedése 0,35 százalékkal növeli az összes költségvetési bevételt, az említett bevételkiesés 17 százalékos pótlólagos GDP–növeléssel lenne ellensúlyozható – mutatja ki a tanulmány. Vagyis 21 százalékos GDP növekedés mellett lehetne ugyanakkora költségvetési deficitet elérni, amit az idei büdzsé 4 százalékos gyarapodás feltételezésével szerepeltet. Holott még a Fidesz is „csak” 7 százalékos növekedést jósol – emlékeztetnek a szerzők. (Hangsúlyozzuk, az elemzés azonnali járulékcsökkentést modellez; négy év alatt könnyebben összejöhetne a 21 százalékos GDP–növekedés.)
A Fidesz programja szerint az adók jelentős csökkentése nagymértékben növelné a költségvetési bevételeket. Ennek hatására ugyanis szélesebbé válik az adóalap, mert sokan, akik eddig eltitkolták a jövedelmüket, belátják: alacsonyabb adókulcsok mellett már érdemes bevallaniuk. Ettől a „valódi” GDP még nem nő, de gyarapszik a nyilvántartott, „legális” GDP s vele az adóbevétel is. A forgalmi adókkal együtt az újonnan bevallott GDP csaknem negyede kerülne bevételként az államháztartásba.
E föltételezésekkel nem kevesebb mint 23–24 százalékkal kell nőnie a legális, nyilvántartott GDP–nek ahhoz, hogy az őszintébbé váló jövedelembevallások ellensúlyozzák az adócsökkentés folytán kieső, a GDP 6 százalékának megfelelő költségvetési bevételt. Becslések szerint az árnyékgazdaság a GDP 30–35 százalékára tehető. És az adókulcscsökkentés nem olyan csodaszer, amely ezt a feketegazdaságot kétharmadával csökkenti – érvel az MNB berkeiben készült elemzés. A szerzők hozzáteszik, hogy a Fidesz adójavaslata valójában 5–6 százalékos, azaz terjedelmében egy Bokros–csomagot is meghaladó költségvetési deficittöbblet felé mutat. A dokumentum szerint: „A Fidesz programja... naiv és felelőtlen javaslattal állt elő, amely szakmai megvitatásra sem méltó.”
Értesülései szerint az MNB nem hivatalos belső elemzése eljutott a miniszterelnökhöz is. Blahó Miklós, az MNB sajtótanácsadója lapunk érdeklődésére elmondta: nem látta a szóban forgó elemzést, de az MNB hivatalos politikája az, hogy nem avatkozik be a pártküzdelmekbe, s így nem is nyilvánít véleményt a pártok elképzeléseiről.
Matolcsy György, a Fidesz gazdasági szakértője egyelőre nem kívánt reagálni a jegybanki ellenvetésekre.
• E. J. – K. P.