Megugrottak az adósságszolgálati kiadások • 1998.11.11
A központi büdzsét nettó 33 milliárd forinttal több nettó kamatfizetés terheli, mint amennyit eredetileg vártak – hámozható ki a jövő évi költségvetéshez mellékelt táblázatokból. Az okok többek között, mint megtudtuk: a tervezettnél nagyobb állampapír–kibocsátás, a forint gyengülése miatt megugrott devizakamatok, az MNB vártnál kisebb költségvetési befizetése.
A jegybanktól tavaly átvett devizaadósság kamata ez évben 179,7 milliárd forintot kóstál a kincstárnak, 4,5 milliárddal többet, mint amennyit vártak. A piacon értékesített hiányt finanszírozó államkötvények miatt 4,1 milliárddal, a kincstárjegyek miatt 8,8 milliárd forinttal több a kamat a tervezettnél, aminek oka információink szerint az előirányzottakon felüli állampapír–kibocsátás az év első felében. Kétmilliárdos „terven felüli” kamatkiadást okozott az is, hogy tavaly év végén csúsztak az 1996–os zárszámadási törvény elfogadásával, így a büdzsébe már nem számíthatták be, hogy az állam átvállalja a MÁV Rt. adósságát.
Az összes kamatkiadás várhatóan 767,4 milliárd forintra rúg, szemben az idei költségvetésben szereplő 747 milliárddal. Igaz, a kamatbevételekből várt 70,5 milliárd is meghaladja a tervezett 61,1 milliárdot. A jegybank viszont „csak” 40 milliárdot fizet be a büdzsébe, 22 milliárddal alulteljesítve a költségvetési törvényt. Így végül a teljes kamategyenleg – a jövő évi költségvetési törvényjavaslat adósságszolgálati és pénzügyminisztériumi indoklásaiból kivehetően – 33 milliárddal rosszabb lesz a tervezettnél (a büdzsé más kötetében ennél is nagyobb, 42,2 milliárdos pozícióromlás olvasható ki).
Ennek ellenére egyes devizakamat–terhek enyhültek: a 44,1 milliárd forintnyi előrehozott világbanki törlesztés folytán 2,3 milliárd forintnyi kamatkiadást spórolnak, az úgynevezett „költségvetési devizabetét célú” OECD– országok körében, a '90–es évek elején felvett hitel 23,9 milliárdos előtörlesztése következtében pedig 4,1 milliárdot. Ráadásul – épp a terven felüli állampapír–kibocsátás következtében – a kincstári egységes számlaállománya után 7,8 milliárddal több kamatot fizet a jegybank: összesen 42,9 milliárd forintot. Az MNB egyébként várhatóan 31,1 milliárd forintnyi adózás előtti nyereséget ér el az idén, 40 milliárddal kevesebbet, mint amit a büdzsé kidolgozásakor vártak. Igaz, az utólagos elszámolás folytán (elsősorban a CIB értékesítése miatt) az előirányzott 3,4 helyett 24,3 milliárdot fizetett a jegybank a büdzsébe tavalyi eredménye után.
Élénk pénzforgalom zajlik az MNB és a költségvetés között. Végeredményben kamatokkal és más tételekkel együtt nettó 217,6 milliárdot fizet a jegybanknak a büdzsé, szemben az előzetes előrejelzések szerinti 199,8 milliárddal. Ebben szerepel 42,2 milliárdos – az előrejelzettet 9,1 milliárddal meghaladó – swapköltség, melyet a büdzsének az árfolyamkockázatok kivédésére, a devizaadósságok 30 százalék dollár, 70 százalék márka arányban tartása folytán fizet. Kínosan tartják eközben az adósságmenedzselés idei költségelőirányzatait (sőt, a jutalékoknál még meg is takarítanak 262 millió forintot). Az összes adósságszolgálati kiadások az előirányzatokhoz képest 20,1 milliárddal, 775,2 milliárd forintra nőnek ez évben, jövőre pedig ezt 761,4 milliárd forintra mérsékelnék.
A tőkemegtérülések közül az orosz államadósságból 17,4 milliárd jön be az idén, a tervezett 20,7–tel szemben. Ehhez képest merésznek látszik a jövő évi 25,5 milliárdos bevételi terv (MH, november 3.). Régi „dollárelszámolású” kormánykövetelésekből 7,7 milliárd forintnyi megtérülést vártak ez évre, de, mint a PM–ben megtudtuk, az algériai PM nem járult hozzá egy fizetéshez, s ezért végül csak 4,9 milliárdot könyvelhetnek el. Az összes idei, 105,7 milliárdos adósságszolgálati bevétel 4,2 milliárddal szárnyalja túl az előirányzatot, jövőre viszont megcsappan, 87,6 milliárdra – derül ki a költségvetési előterjesztésből.
A bruttó kamatkiadások mérséklődnek ugyan 1999–ben (761,4 milliárd forintra), de némileg nő a kamatbevételek levonásával kapott nettó kamatkiadás (706,9 milliárdra), sőt romlik az MNB befizetését is tartalmazó pénzforgalmi kamategyenleg is (kiszámíthatóan 662,9 milliárd forintra). A GDP–hez viszonyítva azonban enyhülnek a jegybanki befizetést is magukban foglaló kamatterhek: az államháztartás egészében 6,5–ről 5,9 százalékra.