Többletköltségek a csatlakozás miatt • Vaskos igények az 1999–es büdzsében • 1998.04.17
A pénzügyi tárca jövőre az ideihez hasonló mértékű, a GDP 2 százalékának megfelelő elsődleges (kamattételek nélküli) többlettel számol az államháztartásban. Ehhez képest a minisztériumok javaslatai alapján 0,6 százaléknyi elsődleges hiány jönne össze. Vagyis a tárcák több mint 290 milliárd forinttal többet adnának ki, mint amennyit a pénzügyérek terveznek.
MH–információ
Az EU–csatlakozásra való felkészülés címén a tárcák határőrségi, rendőrségi, közigazgatási beruházásokra és létszámfejlesztésre, mezőgazdasági és regionális, környezet– és fogyasztóvédelmi, valamint statisztikai fejlesztésekre igényeltek költségvetési támogatást a GDP 0,6 százalékának megfelelő összegben – értesüléseink szerint többek között ezt tartalmazza az a pénzügyi tárcánál készülő előterjesztés, mely hazánk EU–csatlakozásának gazdaságstratégiai hátterét elemzi. A dokumentumot várhatóan a jövő héten vitatja meg a gazdasági kabinet, majd a kormány. E fejlesztéseknél ugyanakkor számíthatunk a PHARE– és a Csatlakozási Partnerség Program finanszírozására is – állapítják meg a Pénzügyminisztériumban (PM).
A 2002–re várt csatlakozástól hazánknak négyféle címen kell majd EU–befizetést teljesítenie; ennek együttes összegét a PM–ben a GDP 1,2 százalékára becsülik. Ezen belül a vámlefölözést 0,1 százalékra teszik, a mezőgazdasági lefölözésnél nullszaldós kapcsolattal számolnak; az áfa–alapú hozzájárulást (mely az áfa–alap 1 százalékának felel meg) a GDP 0,5 százalékára becsülik, a GNP– (bruttó nemzeti termék–) alapú hozzájárulás pedig a GDP 0,55–0,6 százalékát emésztené föl 2002–ben.
Mindezeken felül várhatóan a GDP 0,2 százalékát kell majd fordítani a különféle uniós intézmények fenntartására, az Európai Beruházási Bank alaptőke–hozzájárulására. Így összesen a GDP 1,4 százalékának megfelelő (2002–es áron mintegy 220 milliárd forintnyi) költségvetési típusú befizetésre lesz szükség.
Ezzel szemben a Strukturális és Kohéziós Alapokból a GDP 4 százalékának megfelelő (mintegy 600 milliárdos) támogatásra van esélyünk. A közös mezőgazdasági politika (CAP) keretében hazánknak juttatott EU–támogatás a belépés időpontjában teljesített feltételektől függ majd, és a GDP 0,6 százalékától néhány százalékáig terjedhet – vélik meg a PM–ben.
Az infláció csökkentése, a beruházások további dinamikus növekedése azt követeli meg, hogy kamatok nélkül az államháztartás továbbra is többletre tegyen szert – hangsúlyozza értesüléseink szerint a pénzügyi tárcánál készülő előterjesztés.
• Folytatása a 3. oldalon
• Folytatás az 1. oldalról
Az államháztartás GDP–hez mért idei, 2 százalékos elsődleges többletét a pénz–ügyi tárca szakértői szerint 2000–ig tartani kellene, s csak azután, 2001–2002–ben lehetne 1,5–2 százalékra csökkenteni.
Mint korábban írtunk róla, a Magyar Nemzeti Bank szakértői egy tanulmányukban szintén 1,5–2 százalékos szufficitet tartanak szükségesnek, míg a Kopint–Datorg Rt. szerint elég lenne az 1 százalékos mértékű többlet is (MH, ápr. 7.). A Pénzügyminisztériumban készülő számítások szerint tovább szűkülne a költségvetési újraelosztás.
A büdzsé bevételei nem érnék el az évi 4–4,5 százalékos GDP–gyarapodást, az elsődleges (kamatok nélküli) kiadások GDP–hez viszonyított aránya pedig a mai 38–ról 35 százalékra mérséklődnének.
Hogy milyen nehéz kiizzadni a Pénzügyminisztérium modelljében megkövetelt többletet, azt máris mutatja egy, a készülő előterjesztéshez mellékelt táblázat.
Eszerint 1999–re a GDP 38,3 százalékának megfelelő bevétel és 36,3 százalékára rúgó kiadás egyenlegeként kellene előállítani a 2 százalékos többletet (kamatok nélkül) – csakhogy a tárcák kiadási igényei a várható (11,2– 11,3 billió forintnyi) GDP 38,9 százalékát is elérik. Vagyis többletigényük jó 290 milliárd forint (a múlt hónap közepi állapot szerint).