Több pénz a központi szerveknek • 1998.11.02
Jövőre tovább csökken az állami újraelosztás a kormány 1999–es költségvetésre vonatkozó javaslata szerint. Ugyanakkor a büdzsé jövőre központosít is: nem kevesebb mint 24 százalékkal nő a központi költségvetési szervek támogatása, holott a drágulás várt mértéke mindössze 10–11 százalék.
MH–információ
A kormány 3495,1 milliárdos kiadási, 3121,4 milliárdos bevételi főösszeg mellett 373 688,1 millió forint hiányt céloz meg a jövő évi központi büdzsében. Az erről szóló törvényjavaslatot – a tb 41 645 millió forintos deficitet tartalmazó költségvetésével együtt – benyújtották az Országgyűlésnek. A jelzett deficitek eltérnek attól, amit a pénzügyminiszter a csütörtöki kormányülés után közölt (MH, október 31., 4. oldal).
Célkitűzéseik szerint a teljes államháztartás hiánya 457,5 milliárd forint lenne jövőre, amely a GDP 4 százaléka, szemben az idén várható 4,3 százalékkal. Az újraelosztás mértéke jövőre a GDP 45,8 százalékára mérséklődne az idei 47 százalékról.
Mint a törvényjavaslatból kiderül, a személyijövedelemadó–bevételből 731,4 milliárd forintot terveznek. Vagyis az utolsó pillanatban 1,2 milliárdot vastagodott a korábban ismertté vált összeghez képest, amelyet pedig még az Érdekegyeztető Tanács pénteki ülésén is kész tényként emlegetett Varga Mihály pénzügyi államtitkár. Ugyancsak fölfelé módosították az áfa bevételi előirányzatát, 1,3 milliárddal, 987,5 milliárd forintra.
Az ÁPV Rt.–nek a korábban bejelentettnél kevesebb összeget, 8 milliárd forintot kell befizetnie a költségvetésbe privatizációs bevételéből, s további 14,4 milliárdot osztalék és adóskonszolidációs ellenérték címén.
• Folytatás a 9. oldalon
• Folytatás az 1. oldalról
A kiadási oldalon több mint kétszeresére növelik a Miniszterelnöki Hivatal apparátusának támogatását. A leendő ifjúsági és sportminiszter hivatalát és feladatait 94 százalékkal nagyobb összeggel támogatja a büdzsé, mint ma a sporthivatal irányítása mellett – derül ki a törvényjavaslatból. A mértékeket feltételesen kell kezelnünk, hiszen a költségvetésben egységesen 1,9 százalékkal zárolják a támogatásokat arra az esetre, ha a gazdasági növekedés nem érné el a remélt 5 százalékos ütemet.
De ezzel együtt is az oktatási tárcánál csak az igazgatás támogatását 72,3 százalékkal emelik, a polgári titkosszolgálatokét pedig 40–85 százalékkal fejelik meg, nem is beszélve a 2,5 milliárd forintnyi speciális eszközbeszerzésről.
A „tősgyökeres” fideszes kormánytagok háza táján tehát komoly előretörés várható. De nemcsak ott: az összes költségvetési fejezetek működésének támogatása 812,3 milliárd forintra rúg jövőre, ami 166,6 milliárd forintnyi, 25,8 százalékos növekedés az idei büdzséhez képest. A növekedés mintegy felét, 81 milliárdot költik az előnyben részesített területek támogatására. Így a közbiztonságra 32, a felsőoktatási intézményekre 27, az egészségügyre 32, a sportra 67, a kultúrára 40, a hitéletre 54 százalékkal több adóforintot szánnak, mint az idei büdzsében.
A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának – jövőre háromszorosára duzzadó – támogatási előirányzatai között megtalálunk például egy 1,5 milliárdos keretet az új Nemzeti Színház építésére; a millenniumi ünnepségek Nemzeti Örökség Program elnevezésű előirányzata 3147 millió forint. Ezeket adóforintból támogatják; saját bevételből (kulturális járulékból) kell fedezniük a 4628 millió forintos nemzeti kulturális programelőirányzatot, mely a megszüntetendő – s az idén még csak 1457 millió forintból gazdálkodó – nemzeti kulturális alapot váltja ki majd.
A rendőrség működésének támogatására 93,4 milliárdot javasolnak, ami 24,4 százalékkal lenne több az ideinél; a határőrség működésére 26,6, a honvédség folyó kiadásaira 30 százalékkal fordítanának többet. Az APEH közel 39 milliárdot kap működésére, ami 38,3 százalékos, vagyis 10,8 milliárdos növekedés, amiben a járulékbeszedés átirányítása is szerepet játszik, hiszen az egészségbiztosító működési költségvetése 6 milliárddal csökken. A VPOP támogatása 22,5 százalékkal gyarapszik jövőre, s 23,5 milliárdos támogatását 3,3 milliárd forintnyi saját bevételből fedezhető kiadás egészíti ki.
Vannak fejezetek persze, amelyeknek működési támogatását csak igen kis mértékben növelik (például köztársasági elnökség: 0,1 százalék, ombudsmanok hivatala: 9,7, környezetvédelmi tárca: 10, KSH: 5,1 százalék). Emellett reálértékben igencsak leapad a központi beruházások támogatása. A KHVM például az idei előirányzatnál mindössze 100 millió forinttal kap többet beruházásra, s így vasút– és útfejlesztésekre, postai rekonstrukcióra, balatoni fejlesztésekre 47,5 milliárd jut 1999–ben.
Ellenben a magánerős lakásépítés idei, 45,6 milliárdos támogatását 60 milliárdra növelnék. Az összes lakáscélú kiadás jövőre 97,5 milliárd forint lenne, ami 17,2 százalékkal haladná meg az idei összegeket.
A helyi önkormányzatok támogatását ugyanakkor 11,9 százalékkal kívánják megemelni az idei várhatóhoz képest. A normatív támogatásokat mindössze 6,8 százalékkal növelnék, a színházak juttatását 12,2, az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe jutottak keretét 27,8, a címzett és céltámogatásokat 41,2 százalékkal fejelnék meg. Az említett 731,4 milliárd forintnyi szja–ból 198,8 milliárdot, az 1997–es szja–bevétel 40 százalékát engedik át a helyhatóságoknak, ebből 15 százaléknyit a helyben kimutatott adó szerint, 17,4 százalékot egységes kommunális, lakáshoz jutási és más normatívák szerint, 7,6 százalékot pedig az iparűzési adóbeszedési képesség miatt keletkezett egyenlőtlenségek enyhítésére.
A központi költségvetésen belül tehát átcsoportosítana a kormány a központi szervek működési költségei, a lakástámogatások javára és a központi beruházások és az önkormányzati támogatások rovására. De megfigyelhető az a törekvés is, hogy a tágabb államháztartáson belül inkább a központi költségvetésben összpontosuljanak a pénzek.
Az államháztartás elsődleges bevétele elérné a 6072,1 milliárdot, azaz 15 százalékkal gyarapodna, ezen belül azonban a központi költségvetés elsődleges bevétele 21,7 százalékkal. A teljes államháztartás elsődleges kiadásai (5852,6 milliárd forint) 15,7 százalékkal gyarapodnának az idén várhatóhoz képest, ezen belül viszont a központi büdzsé 29,2 százalékkal növelné a pénzköltést. A központi adóbevételek ugyanis erőteljesen gyarapodnak, miközben a társadalombiztosítási befizetések – a tb–járulék és az egészségügyi hozzájárulás a hátralékok, behajtás nélkül – mindössze 8,6 százalékkal nőnek. A kiadásoknál pedig szerepet játszik többek között az, hogy a hat közül négy elkülönített állami pénzalapot (út–, vízügyi, nemzeti kulturális, környezetvédelmi alapok) a központi büdzsébe olvasztanak be.