Ha nem áramlik be a tőke, jöhet a külföldi kötvénykibocsátás • Kedvezőbb a devizaadósság • 1998.10.29
Az orosz válságot követő tőkekivonás miatt megemelkedtek a hozamok, ez azonban nem növeli lényegesen a költségvetés jövő évi kamatkiadásait – állítják az Államadósság–kezelő Központnál (ÁKK). Úgy vélik továbbá, hogy amennyiben továbbra sincs tőkebeáramlás, a büdzsé jövőre lejáró 1,8 milliárd dollárnyi devizaadósságát teljes egészében devizában kellene megújítani.
Legfeljebb 2–3 milliárd forinttal növelik a büdzsé jövő évi nettó kamatkiadásait az orosz válság kirobbanása utáni mintegy másfél hónapban megemelkedett hozamok – mondta kérdésünkre Borbély László András, az ÁKK igazgatóhelyettese.
A büdzsé összes bel– és külföldi nettó kamatkiadása, mint a pénzügyminiszter a napokban bejelentette, 682 milliárd forintra rúg jövőre. Ez a várható GDP 6 százalékát sem éri el, eszerint a kamatkiadások nem gátolnák a 4 százalék alatti államháztartási hiányra vonatkozó kormányzati célkitűzést.
A Kopint–Datorg és a GKI Gazdaságkutató viszont nagyobb kamatkiadásra számítanak a kelet–európai régió helyzetének megváltozása miatt, s ezért jósoltak négy százaléknál nagyobb deficitet.
Némi nettó kamatteher–növekedés jövőre az ÁKK helyettes vezetője szerint is bekövetkezik, egyrészt mert nőnek a kiadások az elmúlt hetekben kibocsátott kincstárjegyek megugró kamatszintje miatt, másrészt a tervezettnél 50–60 milliárd forinttal kisebb állampapír–kibocsátás leapasztotta a kincstári egységes számla állományát, s ha ezt nem pótolják újabb kibocsátásokkal, jövőre is kevesebb lesz az MNB–től származó kamatbevétel.
Késlelteti a piaci kamatok hatását az is, hogy a forintadósságon belül mintegy 1800 milliárd forintnyi kötvényállománynak már 55 százalékát teszik ki a fix és 45 százalékát a változó kamatozású papírok. A piaci kamatemelkedés csak ez utóbbiak folytán növeli a kiadásokat (1 százaléknyi nem várt, ám tartósnak bizonyuló kamatemelkedés esetén 4,5 milliárddal).
Összefoglalóan a kamatrugalmasság mutatója jelzi, milyen hamar jelentkezik a büdzsében a piaci kamatok változása. Ez a bruttó államadósság 59 százalékát kitevő forintadósság esetében 7–8 hónap, a 41 százalékot képviselő devizaadósságnál 4–5 év – tudtuk meg.
A jövő évi, bruttó 770 milliárd forintnyi kamatkiadás tehát erősen determinált. A másik következmény az, hogy lényegesen kisebb a devizaadósság megújítási kockázata, a kibocsátáskor megállapítandó kamat ingadozása. Nem beszélve arról, hogy a forintadósság után mintegy 3 százaléknyi kamatprémiumot kell fizetni. Így az adósságkezelés oldaláról – ha a gazdaságpolitika nem állít föl egyéb célt – előnyösebb lenne, ha a jövőre lejáró 1,8 milliárd dollárnyi devizaadósságot teljes egészében devizában újítanák meg – fejtette ki Borbély.
A pénzügyi tárca és az MNB az előző kormány távozása idején olyan előzetes egyezség jött létre, hogy – ha folytatódik az akkori tőkebeáramlás – az 1999–ben lejáró devizaadósságból 800 millió dollárt a forintpiacon kellett volna pótolni. Az Orbán–kormány programja erről úgy foglal állást, hogy az inflációmérséklő csomagterv elfogadása előtt „nem célszerű az adósság belföldi finanszírozásának arányát növelni”.