Költségvetési sarokszámokról döntött a kormány • Eladja vagyonát a tb • 1998.10.24
Az államháztartás hiánya jövőre a bruttó hazai termék 3,95 százalékát érheti el, szemben az idei 4,7 százalékkal – szögezte le Járai Zsigmond pénzügyminiszter a kormány ülése után. Mint kiderült, 50 milliárd forintnyi garanciakeretet különítenek el az 1999–es büdzsében a Postabank veszteségeinek rendezésére. A társadalombiztosításnak 53 milliárdos bevételt kell majd elérnie vagyona eladásával.
Miközben kisebb lesz a deficit, az állami elvonások GDP–hez viszonyított aránya is csökken, 42,7–ről 41,3 százalékra – jelentette be Járai Zsigmond a kormány csütörtöki ülése után. Egyelőre a jövő évi költségvetés sarokszámairól döntött a kabinet, a jövő héten még visszatér a részletekre, s azután terjeszti a büdzsét a parlament elé.
A mezőgazdaság támogatása 40, a kisvállalkozásoké 37 százalékkal emelkedik – emelte ki a pénzügyminiszter az előnyben részesített területeket. A gyermekek utáni adókedvezmény nő, ötmilliárddal több bevételkieséssel járó, ám a kormányfő által támogatott változata szerepel a büdzsében. A családi pótlékot viszont nem emelik jövőre, bár a kiadás még így is 4–5 százalékkal emelkedik, az idén év közben megnövelt juttatások „áthúzódása” miatt.
A Belügyminisztériumhoz tartozó fegyveres testületek fizetését 19,2, a honvédség hivatásos állományának bérét 18,5 százalékkal emelik – folytatta Járai. A büntetés–végrehajtási intézmények fejlesztésére 2 milliárdot különítenek el, és 20 százalékkal növelik a kultúrára (ezen belül is kiemelten a millenniumi ünnepségekre és az egyházi iskolák támogatására), valamint a sportra, ifjúságra fordított pénzeket, s ugyancsak 20 százalékkal fejlesztik a felsőoktatási béreket.
A közszolgálati béremelés átlagosan 13 százalék – azaz reálértékben 2–3 százalék – lesz. Ennél kisebb mértékben emelik a kereseteket a minisztériumokban, a tb apparátusában. Néhány kiemelt terület – honvédség, rendőrség, APEH, oktatás – kivételével 3 százalékos létszámleépítést terveznek, így a mintegy 800 ezer költségvetési alkalmazott 2–2,5 százalékos természetes fogyásával számolnak – tudatta Járai. A pénzügyi tárcánál a bérkiadások egyáltalán nem nőnek, hála az idei 20 százalékos létszámleépítésnek.
Az önkormányzatok normatív (meghatározott feladatokhoz kapott) támogatását 12,7 százalékkal növelik, viszont a személyi jövedelemadó helyben fölhasználható részét 20–ról 15 százalékra mérséklik. Így végül is mindössze 9,8 százalékkal fejelik meg a települések támogatását, holott 11–12 százalékos kiadásnövelésre volna szükség. A rést a helyi bevételek növelésével kell betömni – derült ki.
A társadalombiztosítási alapokat 140 milliárddal támogatja majd a központi költségvetés, de a formailag nullszaldós büdzséhez még azt is elő kell írni a tb számára, hogy teljes vagyonát eladja, s ebből 53 milliárdos bevételre tegyen szert. A gyógyító–megelőző ellátások idei 300 milliárdos kerete 350 milliárdra bővül, s kiemelt keretet biztosítanak a háziorvosi hálózat privatizációjának előkészítésére, valamint a sürgősségi ellátások fejlesztésére.
Megszüntetik az út–, a környezetvédelmi, a vízügyi és a kulturális alapot, ezeket a megfelelő tárcák költségvetésébe olvasztják – jelentette be a pénzügyminiszter. Csak két elkülönített állami pénzalap marad: a munkaerő–piaci és a nukleáris alap.
Az elsődleges bevételek az ideiekhez képest 12,7 százalékkal nőnek, s elérik az 5284 milliárd forintot, az elsődleges kiadások pedig 13 százalékkal, 5072 milliárdra duzzadnak, a nettó kamatkiadások pedig 682 milliárd forintra rúgnak 1999–ben – hallhattuk. Az államháztartás a GDP 2 százalékának megfelelő elsődleges többletre tenne szert, kamatokkal együtt pedig 3,95 százalék (azaz mint a korábban közölt GDP–előrejelzés alapján kiszámítható, 459 milliárd forint) lenne a teljes államháztartási hiány. A pénzügyminiszter minél nagyobb részben vagy akár teljes egészében is külföldön újítaná meg az állam jövőre lejáró (hírek szerint 1,8 milliárd dollárnyi) devizaadósságát. A korábbi elképzelés az volt, hogy a lejáró devizaadósság felét hazai piaci adósságra cserélték volna.
Járai szerint idén decemberben 12 százalék alá, 1999 végére pedig 8–9 százalékra mérséklődhet az infláció. A jövő év átlagos árszínvonal–emelkedésére vonatkozó jóslatot 11–ről 10–11 százalékra módosították. A büdzsét azonban nem számították át a kisebb előrejelzésnek megfelelően – tudtuk meg.