Továbbra is biztonságos devizatartalék az MNB–nél • 1998.10.22
Jelenleg 8,2 milliárd dollárt tesznek ki a devizatartalékok – közölte országgyűlési bizottsági meghallgatásán Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Vitatkozva az Állami Számvevőszék szerinte „könyvelői” szemléletével, leszögezte: az elmúlt hetek fejleményei igazolják az óvatos politika, többek közt a napi szükségleteknél nagyobb állampapír–kibocsátás jogosságát. A jegybankelnök úgy tudja: a jövő évi büdzsét 10–11 százalékos évi átlagos infláció feltételezésével dolgozzák át.
Mintha az import növekedése kissé gyorsabb lenne, mint az exportgyarapodás – értékelte óvatosan az első nyolc hónap gazdasági folyamatait Surányi György a költségvetési bizottság előtt. Az év első felében a gazdasági növekedés 5,1–5,2 százalékra tehető a tavalyi azonos időszakhoz képest – közölte Surányi. A Központi Statisztikai Hivatal, melynek elnöke hivatalba lépésekor kényes helyzetbe került e megkerülhetetlen statisztikai mutató miatt, a féléves GDP–gyarapodást a bűvös öt százalék alá, 4,8 százalékra becsülte.
Az idei büdzsét 3,5 százalékos növekedés feltételezésével tervezték, az öt százalék körüli valóságos gyarapodás fél százalékponttal, 4,4–4,6 százalékkal szorítja le az államháztartás GDP–hez viszonyított deficitjét – jósolta Surányi. Szerinte az év folyamán a nominális bérek 18–19 százalékkal nőnek, 3–3,5 százaléknyival gyorsabban, mint az a makrogazdasági tervekben szerepelt. Az infláció mégis gyorsabban mérséklődik a vártnál: decemberre 6–7 százaléknyival mérséklődhet a múlt év végi, 18,4 százalékos dráguláshoz képest. Ez többek közt annak köszönhető, hogy a termelékenység – az előrejelzett 3–3,5–el szemben – 4,5–5 százalékkal emelkedik.
Jövő decemberre 9 százalék körülire csökken az infláció – közölte Surányi. Képviselői kérdésre kifejtette: „félig igaz” az az újsághír, hogy a jegybank ajánlására dolgozzák át a jövő évi büdzsét. Annyiban máris változott a helyzet, hogy – ha Surányi jól tudja – már 10–11 százalék évi átlagos inflációs előrejelzés figyelembevételével tervezik a költségvetést, szemben az eredetileg jósolt 11 százalékkal. (Az inflációs prognózis lefelé igazítása óvatosabb büdzsét eredményez – a szerk.)
Az orosz válság közvetett hatása jelentősebb, mint a magyar külkereskedelemre gyakorolt hatása – összegezte az elmúlt hetek fejleményeit. Az egyik ilyen hatás, hogy növekszik a külföldi befektetők által elvárt hozam, 30–60 bázisponttal (0,3–0,6 százalékponttal) nagyobb a korábbinál a kockázati prémium a hazai adósok esetében. A mára kialakult 6–7 százalékos pozitív reálkamatszintet (ennyivel haladja meg az egyéves állampapírhozam az inflációt) viszonylag magasnak minősítette a jegybank elnöke, de szerinte indokolja ezt a pénzromlás mérséklése, a külső egyensúly fenntartása. A magas kamatszint nem növeli, hanem csökkenti a drágulás ütemét – szögezte le.
Az utóbbi három hétben kezdenek megnyugodni a hazai pénzpiacok, ami a forint és a tőzsdei részvények árfolyamában is megmutatkozik, és abban is, hogy a hozamszint most már csak 150 ponttal nagyobb az orosz válság kitörése (augusztus 17.) előtti szintnél, pedig három héttel ezelőtt 400 ponttal is meghaladta.
A devizatartalék biztonságosan fedezte a tőkekiáramlást, jelenleg 8,2 milliárd dolláron áll – derült ki. (Egy hónappal ezelőtt 8,8 milliárd dollárra rúgott.) A tartalék szerepét töltötte be a kincstári számla magas állománya is, hiszen a mostani magas hozamok mellett kisebb állampapír–kibocsátás mellett is finanszírozni lehetett a büdzsét. A legdrágább gazdaságpolitika az, ha nincs tartalék – vitázott Surányi az Állami Számvevőszék „könyvelői szemléletével”. Az Ász ugyanis korábban az államadósság–finanszírozást kritizálta, sokallva a kibocsátott állampapírok mennyiségét és kincstári számlaállományt.