Adóátrendezés • 1998.10.21
Benyújtotta végre a kormány a parlamentnek az adótörvényköteget, s most már – száz nap meg az önkormányzati választások után – tényleg el lehet mondani, hogy csinál valamit. Mélyreható változásokat ígérnek a törvények. Kár, hogy megvitatásukra nem lesz valami sok idő, mert a kormány a múlt hetek kampánya idején megkímélte a választókat ettől a nehéz falattól. Nem tekintette elég felnőtteknek őket.
Háromkulcsosra egyszerűsödik a tábla a személyi jövedelemadózásban. Talán nem ez a legfontosabb változás, de lépés a túlzottan progresszív adó ellenében. Az 1988–ban bevezetett reform idején tizenegy kulccsal büszkélkedett a tábla, nullától 60 százalékig, s ezt nagy nehezen hatra sikerült szűkíteni.
A túlzottan progresszív adó kezdettől fogva két részre osztotta a társadalmat aszerint, kinek van és kinek nincs módja az eltitkolásra. Akiknek alkalmazott mivoltuknál fogva becsületeseknek kell lenniük, azoknak az állam szűkös időkben kénytelen volt tovább fokozni a terheit (legtöbbször az infláció segítségével), így tömték be ugyanis az adóeltitkolók miatt támadt rést a költségvetésben. A növekvő terhek még riasztóbbak, tovább nő az adójukat elrejtők tábora, ezért megint a nehezen elrejthető jövedelmekből szednek több sápot.
Átlátták ezt a csapdát a mindenkori pénzügyminisztériumok, de kellett nekik a bevétel az éppen készülő büdzséhez. Nagyok az adót ténylegesen fizetők terhei, s a kormány most sem vághatja át egyszerre a gordiuszi csomót, hiába ígérte ezt a Fidesz. Egyelőre csak átrendezik a terheket: a bérjárulékok, az szja bruttó hazai termékhez viszonyított aránya mérséklődik jövőre, nőnek a forgalmi adók a GDP–n belül, miközben a helyi adókat, az illetékeket, a gépjárműadót arányosan emelik. Ez az átrendezés azonban esélyt teremt a csapdahelyzet enyhítésére.
Az egyik terepe ennek a háromkulcsos adótábla. A kormány a tavaszi ígéretek ellenére sem csökkenti az adóbefizetéseknek a bruttó jövedelmekhez viszonyított arányát (sőt, egy árnyalatnyit növeli is). Átrendeződés történik, a nagyobb jövedelműek javára, a kisebb jövedelműek rovására. Ez látszatra igazságtalan; de legalább ilyen visszatetsző az a mai helyzet, amelyben az adót amúgy is fizetők még több közteherre kényszerülnek. Helyeselhető az is, hogy megszüntetik a burkolt 0 százalékos adókulcsot, amelyet ma az úgynevezett alkalmazotti jóváírás rejt magában. Az egymillió forint fölött keresők egyáltalán nem részesülnek alkalmazotti kedvezményben, és a többiek is állják a köz terhét minden forint jövedelmük után – ez mindenképpen igazságos. Ugyanakkor úgy látjuk, a gyerekeket kár belekeverni az adórendszerbe. Az utánuk járó kedvezmény zavarja a tisztánlátást, és megmagyarázhatatlanná teszi, miért kell a kisjövedelműeknek pusztán az adózás miatt jövőre rosszabbul élniük. A magas állású nagycsaládos tisztviselők kedvéért? Helyesebb lenne megfelelő családi pótlékkal (sőt, ha már alanyi jogúvá teszik, adózott családi pótlékkal) enyhíteni a gyermeknevelés terheit.
Az átrendezés másik terepe a munkáltatók által fizetett járulékok hét százalékpontnyi csökkentése, s ezzel párhuzamosan fix összegű az egészségügyi hozzájárulás emelése és főként a 11 százalékos egészségügyi hozzájárulás kivetése az eddig nem adózó jövedelmekre, például vállalkozói kivétekre, osztalékokra. Bokros Lajos egykori pénzügyminiszter alkotmányba ütközőnek bizonyult kísérletét elevenítik föl az adózók táborának növelésére, más jogi formulával. Talán abban bizakodnak, hogy ami zúgolódást váltott ki a „szocik” idején, azt a „polgárok” kabinetjének megbocsátják. Kérdés: állja–e majd a sarat a kísérlet, ha, mint valószínű, ismét beperlik a taláros testületnél.
Az igazságosabb adórendszer, a szélesebb rétegek által viselt közterhek ideája hatja át az új adócsomagot. „A jogkövető magatartást a magánszemély adózók esetében is az ellenőrzöttség tudata képes kialakítani” – olvasható az adózás rendjét tovább szigorító törvényjavaslat indokolásában. Nyilvánvaló: az ellenőrzöttség kialakítja az érzést, hogy félelmetes közeggel állunk szemben. Mindig fölmerül ezért tudatunkban az oly nélkülözhetetlen Simicska Lajos képe.