Az adatvédelmi biztos munkatársa nem aggódik a taj–számok miatt • Orbán a nagyobbik gyerekkedvezmény pártján • 1998.10.20
A kormányfő a személyi jövedelemadózásban élvezhető gyermekkedvezmény első változatát támogatja – tudta meg a Magyar Hírlap. Vagyis mint korábban már bejelentette, az egy– és kénygyermekesek adójából havonta és gyermekenként 1700, a többgyermekesekéből 2300 forintot engedne el. Az adózás rendjéről szóló törvény tervezete megfelel az adatvédelmi szabályoknak – nyilatkozott lapunknak az adatvédelmi biztos munkatársa.
Orbán Viktor miniszterelnök lapunk kérdésére kijelentette: a családi pótlék mindenféleképpen alanyi jogon fog járni jövőre, s ennek forrását nem a gyermekkedvezmény rovására teremtik elő. A miniszterelnök – mint hozzáfűzte – a parlament elé terjesztendő két variáció közül a magasabb gyermekkedvezményt tartalmazó változatot támogatja. (Mint ismert, az egyik verzió egy és két gyerek esetében 1700, három és afelett 2300 forintos adókedvezménnyel kalkulál, a másik változat 1300, illetve 1700 forintot irányoz elő.)
A Pénzügyminisztérium sajtótájékoztatóján László Csaba államtitkár úgy fogalmazott: a gyermekkedvezménnyel járó adóbevétel–kiesést (36,2, illetve 31,2 milliárd) a költségvetési törvényben, a kiadási oldalon rendezik, de ennek részleteiről még nem döntöttek. A büdzsé ezen a héten még biztosan nem készül el – derült ki. Benyújtották viszont az összes, jövő évi adóbevételek biztosításához szükséges törvényt – számolt be. Igaz, hátravannak a vámtarifa–módosítások, amit szintén a költségvetési törvényben oldanak meg. További elmaradás, hogy az adóhatóságot nyomozati jogkörrel ruháznák föl, de az ehhez szükséges joganyag leghamarabb novemberre készül el, bár ezt is január 1–jétől léptetnék életbe.
A várt személyijövedelemadó–bevétel 730,2 milliárd forint, és 30 milliárdos bevételkiesést jelent az alkalmazotti adójóváírás, mely a jövő évtől a bér tíz százaléka, legfeljebb havi 3000 forint lesz, azok számára, akiknek az éves jövedelme nem haladja meg az 1 millió forintot. (Így várhatóan 600 ezer adózó esik el ettől a kedvezménytől.) A befektetési adóhiteleknél a kedvezmény mértéke 30–ról 20 százalékra mérséklődik, de legfeljebb a 200 ezer forintot érheti el, azaz maximum 1 millió forintnyi befektetésre lehet igénybe venni.
A régi adótétel–megállapítások miatt az illeték, illetve a gépjárműadó nagyobb mértékben emelkedik az inflációnál (MH, szeptember 28., október 19.). A jövő évi átlagos drágulást újabban 10–11 százalékra teszi a PM államtitkára (eddig mintegy 11 százalék volt a hivatalos előrejelzés).
A jövedelemcentralizáció, azaz az államháztartás elsődleges (kamatok nélküli) bevételének GDP–hez viszonyított aránya az idei 41–41,5 százalékról jövőre 40,5–40,8 százalékra mérséklődik – mondta el László Csaba. Közlése szerint 12,5–13 százalékkal emelkednek az elsődleges bevételek, miközben a folyó áron számított bruttó hazai termék várhatóan 15,3 százalékkal (az idei 10085 milliárdról 11630 milliárd forintra) gyarapszik.
Némileg emelkedik azonban a személyi jövedelmiadó–terhelés (azaz az szja aránya a bruttó keresetekhez képest): az idei 20,8 százalékról 20,9–21,1 százalékra (gyermekkedvezmény–változattól függően). Egyébként 1994–ben még 18,1 százalék volt az szja–terhelés, s 1996–ban, 22,9 százaléknál állították föl a rekordot.
Az adózás rendjéről szóló törvényt többek közt a amiatt módosítják, mert a járulékokat 1999–től az egészségbiztosító helyett az adóhatóság szedi be. Adatszolgáltatási kötelezettség jön létre ily módon az APEH és a tb–alapok között, sőt – mint a törvényjavaslat fogalmaz – az APEH a társadalombiztosítási azonosító jelet (taj–számot) is kezelheti majd a járulékkötelezettségek nyilvántartására, a járulékügyekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárásokban.
A parlament gazdasági bizottságának ülésén az MSZP–frakció úgy találta, ez sértheti az adatvédelmi előírásokat. Szerintük a jövő év elejéig már nincs elég idő az adatkezelés megnyugtató rendezésére.
Az adózás rendjéről szóló törvény benyújtott formájában megfelel az adatvédelmi szabályoknak – közölte kérdésünkre Gulyás Csaba, az adatvédelmi biztos munkatársa. Szerinte annak ellenére, hogy a tb–járulékokat januártól az adóhivatal szedné be, megvannak a garanciák arra, hogy a taj–számon és az adószámon alapuló nyilvántartások ne keveredjenek össze. Jövőre az APEH az adókat továbbra is az adószámon, a járulékokat pedig a taj–számon tartaná nyilván. A két adatbázis közötti kapcsolatok pedig csak akkor keletkezhetnek, ha erre törvényi felhatalmazást kap az adóhivatal. (Ilyen kivétel most is létezik: a családi pótlékra való jogosultságot csak a két adatbázis összevetésével ellenőrizhetik.)
A beszedési apparátusok integrálása részben azért sem ütközik az adatvédelmi szabályokkal, mert a nyilvántartások korszerűtlenek. Jelenleg a munkáltatók ugyanis nem minden egyes munkavállalójuk tb–számlájára fizetik a külön–külön járulékokat, hanem egy átutalással valamennyi alkalmazottjuk után egyszerre. Ha majd megvalósul az egyéni számlavezetés a társadalombiztosításban is, akkor az újabb problémákat vet fel – vélekedett Gulyás Csaba.
• E. J. – G. T. I. – P. Zs.