Lassuló növekedés, romló egyensúly • A GKI magas költségvetési hiánytól tart • 1998.10.15
A magyar gazdaság jövőre 3–4 százalékkal gyarapszik, az idei 5–5,5 százalék után – jósolja a GKI Gazdaságkutató Rt. Előrejelzései szerint 1999–ben a külkereskedelmi és a fizetési mérleg tovább romlik, s a mostani információk alapján az államháztartási hiány akár a GDP 6–7 százalékát is elérheti, amit egy szigorú büdzsé 4,5–5 százalékra szoríthat le. A GKI továbbra is enyhülő inflációra számít.
Legújabb prognózisait a GKI arra alapozza, hogy a világgazdaságban egy ideig fennmarad – nem javul, de nem is romlik tovább – a mostani helyzet. A világgazdasági hatások közül kiemelik például az elszenvedett vagyonvesztéseket, melyek visszavetik a gazdasági aktivitást, és ezen keresztül az államnak is veszteségeket okoznak.
A tőkekiáramlás új helyzetet teremt a fizetésimérleg–hiány finanszírozásában. Vértes András, az rt. elnöke sajtótájékoztatójukon úgy vélte: a fizetési mérleg tavaszi látványos javulásában, majd a nyári romlásában szerepet játszott a spekulatív tőke be–, majd kiáramlása is. További kedvezőtlen hatás a GKI szerint, hogy a versenytárs országok leértékelik valutájukat, s ez rontja a magyar termékek versenyképességét.
Jövőre a növekedés fő keresleti húzóerejévé a hazai fogyasztás lép elő, miközben a beruházások növekedése lelassul – jósolják. A hazai kereslet bővülését reálértékben 5 százalékra teszik, vagyis magasabbra, mint a 3–4 százalékra becsült GDP növekedést. Így aztán a külkereskedelemben növekvő hiány keletkezik; ennek jövő évi mértékét 3,5 milliárd dollárra teszik, ami komoly növekedés lenne a tavalyi 2,1 és az idén várt 2,7 milliárd után. A deficit a GKI szerint csak akkor viselhető el, ha a világgazdaság recessziója átmeneti, és nem mélyül tovább: ellenkező esetben valószínűleg már 1999–ben, de legkésőbb 2000–ben vissza kell fogni a behozatal bővülését – hangsúlyozzák.
Akar László, a GKI vezérigazgatója, a PM volt államtitkára úgy látja, az Érdekegyeztető Tanácsra előterjesztett béremelési mértékek szándékos alábecslést tartalmaznak, s az 1999–re jelzett 14 százalékkal szemben 16–17 százalékos bruttókereset–emelkedés is elképzelhető. Sőt jóslata szerint a tárgyalások olyan kompromisszumhoz vezetnek, hogy a nyugdíjakat is 16–17 százalékkal emelik majd.
Az államháztartás és az ÁPV Rt.–nél korábban keletkezett kötelezettségek, a várható infrastrukturális és környezetvédelmi beruházások, a meghirdetett új súlypontok (család, oktatás, közbiztonság) a költségvetési kiadások gyors növekedésének veszélyét rajzolják föl – írják jelentésükben. Ezek alapján az államháztartás hiánya a GDP 6–7 százalékát is elérheti. A GKI szerint kamatok nélkül 2 százaléknyi többletet kellene elérni, a teljes hiány még ekkor is eléri majd a 4,5–5 százalékot, ami több a kormány 4 százalékos célkitűzésénél. A hiányt ugyanis növeli az utóbbi időben megnőtt kamatszint, és az is, hogy az államháztartás–finanszírozás a rövidebb lejáratok felé tolódik el – állítja a GKI.