A gazdasági tárca szerint romlik, a jegybank szerint javul a mérleg • Kusza külkereskedelmi statisztikák • 1998.10.13
„Örökzöld sláger” a vám– és a fizetési mérleg statisztika szerinti külkereskedelmi adatok eltérése, amelyre szakértők sem tudnak kimerítő magyarázatot adni. Idén az egyik statisztika szerint romlik, a másik szerint javul az áruforgalmi mérleg. Mivel a pénzforgalom meghaladja a mögötte álló nettó áruforgalmat, egyesek a multik burkolt profitáramoltatását sem zárják ki.
A vámstatisztika szerint, melyet a Gazdasági Minisztérium használ, 341 millió dollárral rosszabbra sikeredett a külkereskedelmi mérleg az idei első nyolc hónapban, mint tavaly január–augusztus időszakban. Az MNB fizetési mérleg statisztikája alapján viszont 203 millió dolláros javulás tapasztalható (az adatok előzetesek).
Ez igencsak meglepte az érdeklődőket a múlt héten, amikoris a GM növekvő áruforgalmi deficitről, majd az MNB – borúra derű – augusztus havi fizetésimérleg–többletről számolt be. A GM és az MNB statisztikája ugyanis két malomban őröl, tavaly például a vámstatisztika szerinti 2 milliárd dolláros áruforgalmi hiányból 1,2–ért voltak okolhatók a valódi pénzmozgások, a fizetésimérleg–statisztika viszont 1,7 milliárdos deficitet mutatott ki. A különbség félmilliárd, igaz, ez is fejlődés a korábbi években mutatkozó 0,8–1 milliárdos különbségek után – állapítja meg az MNB 1997. éves beszámolójában.
A vámstatisztika a határon való áthaladás időpontjában méri az exportot, importot, a vámosok adatszolgáltatása szerint, a fizetésimérleg–statisztika viszont az átutalás vagy – ha hitelbe szállítás történik – a követelésről, tartozásról szóló értesítés időpontjában, a bankok jelentései alapján. Az előbbi az árumozgásokat regisztrálja, határparitásos áron, az utóbbi a fizetést, szerződéses áron, tehát a szállítási költséget is beszámítva. A távolságok miatt e költségek nagyobb mértékben növelik a kivitel, mint a behozatal értékét, ami egyik oka lehet annak, hogy a fizetésimérleg–statisztika rendre kedvezőbb mérleget mutat – magyarázták kérdésünkre az MNB–ben.
A fizetési mérleg áruforgalmi adataiba tehát bekeveredhetnek szolgáltatások is, de csak a fizetéssel járó tételek jelenhetnek meg – ellentétben a vámstatisztikával, amely viszont figyelemmel kíséri a bérmunkához felhasznált anyagok mozgását is. Az idei első nyolc hónapban a hazai vállalkozások közel 3 milliárd dollárnyi úgynevezett aktív (azaz magyarországi vállalkozásokkal végeztetett) bérmunkát teljesítettek kivitel formájában, ebből azonban 2,2 milliárd dollárt ért a külföldi megbízók által adott s a készáruval visszavitt anyagok értéke, ami nem járt fizetéssel. Ugyanakkor majd' 2,5 milliárd dollárnyi anyagot be is hoztak az országba, további bérmunkák végeztetésére. Ez ismétlődő jelenség: az elmúlt években rendre több bérmunkához behozott anyagot regisztráltak, mint amennyit e konstrukció keretében kivittek (tavaly több mint 600, 1996–ban 500 millió dollárral).
A bérmunka anyag levonásával kapjuk a nettó exportot, illetve importot (ami ez év január–augusztusban 12, illetve 13,6 milliárd forint), ám – s ez szakértői körökben is rejtély – ez is lényegesen eltér a fizetési mérleg szerinti kivitel, illetve behozatal értékétől. Liszt Erzsébet, a GKI Gazdaságkutató Rt. szakértője a számbavételbeli eltérések mellett azt sem zárná ki, hogy az árumozgásokat profittranszferek is kísérik, s emiatt haladja meg a pénzmozgás a vámstatisztika által regisztrált árumozgás értékét.
A szakértők sem az MNB–ben, sem másutt nem ismerik a pontos magyarázatot a kétféle nyilvántartás horribilis eltéréseire. A jegybanknál azonban elmondták: Nyugat–Európában a fizetési mérleg számításához is a vámstatisztika szolgáltatja az adatokat, s a jövőben valószínűleg nálunk is erre térnek át.