Kopint–Datorg: jövőre 4–4,5 százalékos növekedés • Óvnak a kutatók a túlzott megszorításoktól • 1998.10.09
A költségvetési politikának kerülnie kell, hogy túlreagálja a külgazdasági feltételek romlását – óvnak a Kopint–Datorg Rt. kutatói. Lefelé módosították a növekedésre vonatkozó előrejelzéseiket, de még így is 4 százalékot meghaladó GDP–gyarapodást jeleznek előre.
Idén 5 százaléktól valamivel elmaradó, jövőre pedig 4–4,5 százalékos növekedést tart valószínűnek legújabb konjunktúrajelentésében a Kopint–Datorg, felülírva nyári jóslatukat, amelyek 5 százalékos idei és mintegy 5,5 százalékos jövő évi GDP–gyarapodásról szóltak. A módosítást elsősorban azzal indokolják, hogy az orosz és más regionális válságok hatására a korábbi előrejelzésekhez képest fél százalékponttal mérséklődik a nyugat–európai növekedés.
Részletesebb becsléseik szerint a magánfogyasztás az idén 3,5, jövőre 2,3 százalékkal, a beruházás 11, majd 10 százalékkal, az export és import az idei 17–18 után jövőre 10–11, illetve 10,5–11,5 százalékkal bővül.
Az infláció az idén éves átlagban 14, az év végén 13 százalék alá csökkenhet, 1999 folyamán pedig 10–12 százalék körül alakulhat, a fizetési mérleg hiány viszont – a tavalyi 1 milliárd dollár után – idén 1,6, jövőre pedig 2 milliárd dollárra duzzad.
Jövőre – az idén várhatóhoz hasonlóan – a GDP 4,5 százalékára teszik az államháztartás hiányát, mégpedig 2 százaléknyi elsődleges többlet és 6,5 százaléknyi kamatokból eredő deficit eredőjeként. Kivehetően a büdzsé jövő évi kamatkiadásait taksálják nagyobbra, mint a mindössze 4 százalékos összesített deficitet megcélzó kormány. Az erre vonatkozó kérdésünkre Oblath Gábor, a Kopint kutatója úgy felelt: ő még kormányzati számokat nem látott, egyébként pedig a kelet–közép–európai térségben a romló tőkepiaci helyzet miatt magasabb kamatszint várható, mint amire korábban számítani lehetett. Igaz, az MNB szeptemberi kamatemelésével csak részben hárította át a hazai piacra a megnövekedett kockázati felárat, s ezt a Kopintban élénken helyeslik.
Oblath vitatkozott azzal, hogy a kedvezőtlenebb külpiaci helyzet ellenreakciójaként fokozni kellene a költségvetési szigort, hogy így nyerjük vissza a külföldi befektetők bizalmát. Szerinte ezt a logikát cáfolják a tapasztalatok (az IMF hasonló javaslata sem vált be a tavalyi távol–keleti válság idején), s egyébként sem kell feltétlenül visszacsalogatni a működőtőkével nem azonosítható portfólióbefektetéseket. A kedvezőtlen külső hatások, a magas kamatok, a monetáris szigor mellett egy jelentős fiskális szigorítás tovább fékezné a növekedést – véli Oblath.