Előnyben a stabilitás • Jövő év végén egy számjegyű infláció – Euro kerül a valutakosárba • 1998.10.03
Az infláció jövő év végére tíz százalékra vagy egy számjegyűre mérséklődhet, de ennek feltétele a külső és belső egyensúly fenntartása – véli Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Szerinte a 4 százalékos növekedés jövőre „reálisan pesszimista” lehetőség. Az árfolyamrendszerben az MNB olyan valutakosárbeli változást javasol, hogy 1999–ben hetven, 2000–től pedig száz százalékban az euróval szemben jegyezzék a forintot.
Jövő decemberre tíz százalékra vagy ez alá mérséklődhet az infláció – jósolta sajtótájékoztatóján Surányi György. Ennek azonban feltétele, hogy a gazdaságpolitika előnyben részesítse a stabilitást – utalt Chikán Attila gazdasági miniszter kijelentésére. További feltétel a fiskális szigor, az, hogy az államháztartás GDP–hez viszonyított hiánya mérséklődjék, s így források szabaduljanak föl a magánszektor számára. Ebből a szempontból megfelelőnek tartja Surányi a kormány 4 százaléknál kisebb államháztartási hiányra vonatkozó célkitűzését.
A jövő évi költségvetés megalkotásakor fel kell készülni arra, hogy esetleg lassul a növekedés – hangsúlyozta Surányi. Igaz, a magyar szempontból legjelentősebb európai piacokon a növekedés csak kismértékben lassul – hallhattuk. Ezért 4 százalékos növekedés elérhető, ez is jelentősnek nevezhető, és egy „reálisan pesszimista” előrejelzés, fogalmazott.
Az orosz, a délkelet–ázsiai piaci fejlemények ugyanakkor hosszabb távon romló feltételeket jeleznek. Ez ma bizonyos mértékű kamatfelárban (kockázati prémiumban) jelentkezik, s egyelőre nem tudni, milyen tartósan – mondta a jegybank elnöke. Ugyanakkor a mai hozamszintet magasnak tartja; az utóbbi napok hozamalakulását a bankok szűk likviditásával magyarázta és azzal, hogy a pénzintézetek még most alkalmazkodnak az egy hónaposra nyúlt tartalékolási periódushoz.
Újólag leszögezte: az árfolyam–politikában nem lát okot a változtatásra. Egy ponton mégis várható módosítás: az MNB javasolja, hogy a mai 70 százalék márka–30 százalék dollár alkotta valutakosárban jövőre a márkát az euro váltsa föl, 2000–ben pedig csak az euróval szemben jegyezzék a forintot. (A kérdés a jegybank és a kormány együttes hatáskörébe tartozik.)
Surányi elmondta: ez év végére – a tavaly decemberi 18,4 százalékkal szemben – 13 százalék alá kerülhet az éves infláció. A drágulás erőteljesebben mérséklődik a korábbi előrejelzéseknél, s ez Surányi szerint a világpiaci energiaár–csökkenésnek és annak köszönhető, hogy javult a monetáris politika hitelessége, második éve pontosan teljesülnek a hatóságok inflációs előrejelzései, s így mérséklődtek az inflációs várakozások is.
Várakozásai szerint idén a nominális bérek 18–19 százalékkal (azaz a reálbérek 3–4 százalékkal) nőnek. Ez jóval meghaladja az Érdekegyeztető Tanács 13–16 százalékos ajánlását. Kérdésre, hogy ez miért nem pörgette föl a pénzromlást, Surányi úgy vélte, a nagyobb bérkiáramlást részben az ellensúlyozza, hogy az idei növekedés várhatóan meghaladja az öt százalékot (szemben az eredetileg várt 3–3,5 százalékkal), így a termelékenység is erőteljesebben emelkedik; másrészt az államháztartási deficit a GDP fél százalékával kisebb lesz a tervezett 4,9 százaléknál.
Ami 1999–et illeti, Surányi a 11 százalékos átlagos infláció mellett 14 százalékos nominálbér–emelkedést tart elérhetőnek.
Az IMF–et mostanában érintő kritikákat azzal magyarázza, hogy a nemzetközi pénzintézet megtagadta a segítséget Oroszországtól, s emiatt csalódtak az itt befektető alapok, spekulánsok. Szerinte Oroszország nem ért még meg a pénzpiaci liberalizálásra, márpedig ha a feltételek megléte nélkül liberalizálnak, az a legrosszabb eset – vélte az MNB elnöke.