Kamatot emelt a jegybank • 1998.09.23
Azonnali hatállyal egy százalékponttal növelte a Magyar Nemzeti Bank a repokamatokat, melyek irányadók a pénz– és tőkepiacokon. Lépését az utóbbi időben tapasztalható hozamemelkedéssel indokolta, mely azonban szerinte nem az alapvető gazdasági folyamatokkal, hanem a tőkekivonásokkal függ össze. Tegnap tovább emelkedtek a bankközi kamatok és az állampapír–hozamok.
A jegybank augusztus közepéig apránként, folyamatosan csökkentette kamatait, amit többek közt az tett lehetővé, hogy a makrogazdaság kedvező helyzete még kisebb kamatok mellett is vonzotta a külföldi tőkebefektetéseket, s még így is mérséklődtek a piaci hozamok. Az orosz válság hatására azonban megindult a tőkekivonás, és Surányi György jegybankelnök már a múlt hét keddjén bejelentette, hogy az MNB kamatot emel, ha ezt a pénzpiaci folyamatok szükségessé teszik. Ez tegnap bekövetkezett: az MNB valamennyi repokamatát egy százalékponttal megemelte, így az egynapos aktív repokamat 21,5, az egynapos passzív repo– és betéti kamat 14,5, az egy hónapos passzív kamat 18 százalékra nőtt.
• Folytatás a 9. oldalon
• Folytatás az 1. oldalról
(Az aktív kamatot az MNB által a bankoknak nyújtott egynapos hitelnél, a passzív kamatokat pedig a bankok MNB–nél elhelyezett betéteinél számítják föl. Az 1995. márciusi Bokros–csomag óta ténylegesen csak a passzív oldal, azaz a bankoknál keletkező fölös pénzek jegybanki elhelyezése játszott szerepet. A múlt hét közepétől azonban megugrottak az egynapos bankközi kamatok, s elérték az aktív repokamat mértékét, s hétfőn már a 3–7 napos bankközi kamatok is húsz százalék fölé kerültek.)
Közleményében az MNB leszögezte: lépésével a piaci folyamatokat követte, a pénz– és piaci hozamemelkedés pedig a világ tőkepiacain végbement változások hatását tükrözi. Az intézkedés megtörte ugyan az eddigi kamatcsökkentési irányzatot, de ez nem ígérkezik tartósnak, ezért nem került ellentétbe a kedvező makrogazdasági folyamatokkal, például az infláció mérséklődésével és azzal, hogy a folyó fizetésimérleg–hiányt összességében továbbra is finanszírozza a működőtőke– beáramlás. A forint árfolyamának sávon belüli elmozdulása a tőkekivonás, és nem a makrogazdasági folyamatok következménye, viszont ha hosszabb távon is a sáv gyenge szélén tartózkodik, az szükségképpen költségoldali inflációs nyomást idézne elő – véli az MNB.
Eszerint a jegybank oly módon erősítené a forintot a sávon belül, hogy magasabb kamattal vetne gátat a külföldi tőke kivonásának.
Az MNB elnökének említett múlt heti bejelentése után meredeken tovább emelkedtek az állampapír–piaci hozamok (péntekig lejárattól függően 0,5–1 százalékponttal, hétfőn pedig további 0,2–0,7 ponttal). Egyes elemzők szerint a bejelentés beépült az állampapír–piaci várakozásokba. Ennek ellentmondani látszik, hogy tegnap folytatódott, sőt csúcsot is döntött a hozamemelkedés. Egy–két évre 1–1,1, rövidebb lejáratra 1,3–1,4, öt évre 1,8 százalékponttal ugrottak meg a hozamok az állampapírok másodlagos piacán. Ezzel a hozamok 19–20 százalékra ugrottak; ami egyben azt jelenti, hogy a papírokat olcsóbban kínálják (akár a részvényeket).
Az Államadósság–kezelő Központ a három hónapos kincstárjegy tegnapi aukcióján a felajánlott mennyiségnek csak töredékét tudta eladni (ötmilliárd helyett csak 400 millió forintnyit), hisz a jó előre meghirdetett maximális hozam csak 17,74 százalék volt. A bankközi kamatok szintén megugrottak, az új aktív repokamat szintjén, azaz 21,5 százalékon adtak egymásnak kölcsön a pénzintézetek.
Pénzpiaci elemzők szerint a hozam– és kamatemelkedés oka az, hogy a bankok forintszűkében vannak. Részben a tőkekivonás miatt, hiszen a külföldiek által eladott állampapírok s az ennek nyomán kiváltott devizák forintellenértéke a pénzintézetektől a jegybankhoz vándorol. A másik ok a határidős devizapiacon múlt hét szerdán lejárt határidő. E piacon ugyanis a bankok határidős devizavásárlók voltak (a spekulánsok pedig eladók), s így amikor a forint gyengülése miatt sok (több százmillió dollárnyi) pozíció tényleges fizetéssel zárult, a bankok forinttal fizettek.
A jegybanki kamatemelés várhatóan megnyugtatja az állampapírpiacot – értékelt kérdésünkre Borbély László András, az ÁKK helyettes igazgatója. Eddig ugyanis mindenki eladni akart, most végre megjelentek vételi ajánlatok is. A 19–19,5 százalékra ugró másodlagos piaci hozamokat firtató kérdésünkre Borbély elmondta: már hétfőn is születtek ilyen hozamokkal üzletek.