Chikán óvatos gazdaságpolitikát ajánl • Boros Imre ösztönözné a kis– és középvállalkozásokat • 1998.09.17
A gazdasági kormányzat tart attól, hogy jövőre nem lesz gyorsabb a növekedés 3–4 százaléknál, bár nem zárja ki az öt százalékot sem – mondta Chikán Attila miniszter a Magyarországi Exportálók Szövetségének (MESZ) közgyűlésén. Hozzátette: a gazdaságpolitika alapjai változatlanok, függetlenül attól, hogy a világgazdaságban milyen mértékű visszaesés várható, ám ez nem jelenti azt, hogy a gazdaságpolitika is változatlan marad.
Chikán elmondta: legkésőbb október végéig beterjesztik a parlament elé az 1999–es költségvetést. De ezt nem sietik el, mert a rossz prognózis miatt később pótköltségvetést kellene készíteni, amit mindenképp elkerülnének.
A miniszter a gazdaságpolitikát továbbra is növekedésorientáltnak nevezte. Nincs szó arról, hogy a gazdasági kormányzat föladta volna az ötszázalékos jövő évi gazdasági növekedéshez idomított terveket. A Joint Venture Szövetség szervezésében tartott tanácskozáson Chikán továbbra is reális célnak tekintette a Fidesz választási programjában meghirdetett 7 százalékos növekedést, de hozzátette: ez nem azt jelenti, hogy jövőre pontosan ilyen arányban változik a GDP.
Szükség esetén a stabilizációs intézkedések élveznek majd prioritást – fogalmazott Chikán a MESZ közgyűlésén. Továbbra is a jövő évi büdzsé alapelve, hogy a költségvetés hiánya nem haladhatja meg a bruttó hazai termék (GDP) 4 százalékát, ennek ára az adóbevételek növelése lehet – szögezte le. Intenzívebb exportpolitikával esetleg ellensúlyozható szerinte a Nyugat–Európában lanyhuló konjunktúra. Szóba kerülhet a belföldi kereslet élénkítése is, ami súlyt kaphat a bértárgyalásokon, ám „ennek mértéke gazdaságpolitikai szempontból nem hiszem, hogy értékelhető lehet” – fogalmazott Chikán Attila.
A tervezett adó– és járulékcsökkentések miatt kieső államháztartási bevételeket megfelelő mértékben ellensúlyozhatják a feketegazdaságból származó befizetések és a hatékonyabb beszedés – mondta el Chikán a Magyar Hírlapnak. Így akár 4–5 százalékkal is bővülhetnek az adóbevételek, ám e becslést csak óvatosan lehet kezelni – tette hozzá. Kérdésünkre nem tudta teljes mértékben kizárni azt sem, hogy a korábban tervezettnél kisebb mértékben csökkennének januártól a közterhek.
Más forrásból a Magyar Hírlap megtudta: a kormány a jövő heti ülésén véglegesíti a tb–járulékok csökkentésének mértékét.
Az Országgyűlés gazdasági bizottsága két héten belül meghallgatja Chikánt a 3–4 százalékos gazdasági növekedésre tett kijelentéseinek hátteréről. A parlamenti bizottságok feladata az Országgyűlés által elfogadott határozatok ellenőrzése, s Chikán Attila nyilatkozata jelentős eltérést mutat a kormányprogramtól – indokolt kérdésünkre Kovács Kálmán, a bizottság SZDSZ–es alelnöke. Zakó László, a bizottság kisgazda alelnöke hangsúlyozta: a kormányfő is támogatta a parlamenti bizottságokat abban, hogy rendszeresen hallgassák meg a kormány minisztereit.
Boros Imre (FKGP), a PHARE–pénzek elosztását felügyelő tárca nélküli miniszter kérdésünkre kifejtette: egyetért azzal, hogy Nyugat–Európában romolhatnak a magyar export lehetőségei. Ugyanakkor szerinte ezt a kedvezőtlen hatást ellensúlyozhatja a hazai kis– és középvállalkozások kibontakozása, ezt pedig az adó– és kamatpolitikával ösztönözni kell. Az államháztartás jövő évi hiánya Boros szerint sem haladhatja meg a GDP 4 százalékát, mivel fontos a forint vásárlóerejének védelme. Az infláció várható mérséklődése ugyanakkor 70–80 milliárddal apasztja a kamatkiadásokat, sőt egy 0,5–1 százalékpontos további kamatcsökkenés további 40–50 milliárdos megtakarítást eredményezhetne – véli a miniszter.
A Kopint–Datorg Rt. 5,5–ről 4,5 százalékra módosítja a jövő évi növekedésre vonatkozó előrejelzését – mondta el kérdésünkre Oblath Gábor kutatási igazgató. A világgazdasági fejlemények ugyanis fékezik Nyugat–Európában a növekedést, és a magyar exportot nehezebb helyzet elé állítja a Kelet–Ázsiában leértékelt valuták miatt élesedő exportverseny.
Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Rt. elnök–vezérigazgatója egyetért azzal, hogy indokolt az óvatosság, és a növekedés esetleg csak 3 százalék lesz, bár az öt százalék is elképzelhető. Szerinte a kisebbik növekedési prognózisra kellene alapozni a büdzsét, s inkább később növelni a kiadásokat, ha a dolgok kedvezően alakulnak.
Kopátsy Sándor, a Növekedéskutató Intézet elnöke nem tartja indokoltnak a borúlátóbb növekedési prognózist. A költségvetés szempontjából megérti Chikán bejelentését, hiszen a büdzsé biztosabban teljesül, ha kisebb előirányzatokat illesztenek bele. Ugyanakkor szerinte a reális folyamatok a pénzügyi válságtól függetlenül alakulnak, a növekedés fennmarad, mert a fogyasztás merev. Ez nem az 1929–33–as válság, amikor még nem volt állami nyugdíj, egészségügy, jóléti politika – érvelt Kopátsy. Szerinte Oroszországban a válság mélyülésével nő a magyarok versenyelőnye, a jó kapcsolatok és a barterlehetőségek miatt; mindenképp javul ott relatív helyzetünk a Nyugathoz képest – vélte.
• E. J. – P. Zs.