Forró hajrá a határidős devizatőzsdén • Félmilliárd dollárnyi üzlet lejáróban – Szabadulnak a külföldiek az állampapíroktól • 1998.09.12

Kereskedők úgy becsülik, hogy mintegy félmilliárd dollárnyi kontraktus határideje jár le a jövő héten a devizatőzsdén, s ezek zárásához vásárolják a devizát. S minekutána a spekulánsok hozzászoktak az erős, árfolyamsáv aljához ragadt forinthoz, most nagyot veszíthetnek. A forint gyengüléséhez hírek szerint hozzájárulnak a további tőkekivonások is, ami a tovább növekvő hozamokon és a külföldiek kezén lévő állampapír–állomány apadásán is tetten érhető.

A forint árfolyama tegnap a sáv gyengébbik szélén, 2,24–2,25 százalékponttal a középárfolyam felett tanyázott, az MTI szerint előző napinál kisebb, 60–70 millió dollár értékben történtek üzletkötések, túlnyomórészt a jegybank vett devizát az intervenciós sáv szélének megfelelő árfolyamon.
Pénzpiaci kereskedők azonban lapunknak elmondták: az utóbbi napokban a forint árfolyama időnként kilép az intervenciós sávból, azaz még a kötelező jegybanki beavatkozási kurzusnál is gyengébb. Az MNB ugyanis csak 4 millió dollárnál nagyobb tétellel foglalkozik, így néhány kisebb bank a sávból „kilógva” üzletelt. Sőt a pénzpiacon már üzletelnek e sávból kilógó árfolyam és a sávszéli kurzus különbségére is – tudtuk meg.
A másik furcsa jelenség, hogy bár a vártnál jobb inflációs adatokat közölhetett a KSH (lásd külön cikkünket), az állampapírpiacon mégis emelkedtek a hozamok, mégpedig lejárattól függően 0,1– 0,3 százalékpont közötti mértékben. A hírek szerint néhány külföldi befektető szabadult a magyar papíroktól. Az augusztus 8–ai „csúcson” 407 milliárd forintnyi kötvény volt külföldiek kezében, szeptember 4–én 246,8 milliárdos állományt mutatnak az utolsó publikus adatok, s ez tegnapra a kereskedők becslései szerint 210 milliárd forintra olvadt.
Borbély László András, az Államadósság–kezelő Központ helyettes vezérigazgatója nem látja aggasztónak az állampapírpiac helyzetét. Kérdésünkre elmondta, nincsenek értékesítési nehézségei az ÁKK–nak, példaként a múlt heti 2 éves kötvényaukciót hozta fel, ahol a felajánlott 15 milliárdos tételt kétszeresen túljegyezték a befektetők. Szerinte a belföldi megtakarításokkal nincs baj, valós belföldi forrás van a papírok mögött. A kamatok emelkedését feszegető kérdésünkre Borbély úgy vélte: az augusztusi csökkenő trend után most az éves és éven belüli papírok gyakorlatilag a júliusi kamatszintre tértek vissza.
Pénzpiaci körökben kétféle magyarázat terjedt el a mostani jelenségekre. Az egyik, hogy pletykák kezdtek keringeni az árfolyamsáv szélesítéséről, illetve a forint leértékeléséről, s erre tört ki a pénzpiacokon a „váratlan hisztéria”. Annak ellenére, hogy a jegybank elnöke és a pénzügyminiszter minden adandó alkalommal leszögezi: sem az árfolyamrendszer, sem a leértékelés tekintetében nem tervez lépéseket.
A másik lehetséges magyarázat, hogy a határidős spekulánsok jobbnak látták mihamarabb beszerezni a jövő héten befizetendő devizát. Becslések szerint mintegy félmilliárd dollárnyi határidős üzlet zár le szerdán a Budapesti Árutőzsde devizaszekciójában, mégpedig komoly veszteségekkel. Az utóbbi hetekben ugyanis éppen az ellenkező sávszélen állapodott meg a forint, mint amikor a határidős ügyleteket megkötötték – gyakorlatilag 4,5 százalékot gyengült –, ami egy dollár esetében 10–11 forintos elmozdulást is jelenthet.
Mint emlékezetes, idén júniusban hasonló volt a helyzet, mintegy 200 milliós kötésállomány sorsa volt bizonytalan. Akkor végül gyengülés nélkül megúszta a forint: nem nyomta agyon a devizakereslet a bankközi pénzpiacot, mivel a befektetők inkább továbbgörgették kötésállományukat. Most a kereskedők szerint a spekulánsok töredéke dönt e megoldás mellett, inkább elszámolják a veszteségeket, s ezek fedezésére devizát vesznek az azonnali piacon. A legpesszimistábbak úgy vélik, akár cégek is tönkremehetnek amiatt, hogy ügyfeleik egy része várhatóan nem tud fizetni majd.
A devizaszabályozás megakadályozza, hogy spekulatív támadást intézzenek a forint ellen, de hogyha a piac makacsul vár a leértékelésre, a jegybank előbb–utóbb be kell adja a derekát. Most a londoni üzleti körökből terjednek olyan hírek, hogy az MNB a forint árfolyamsávjának szélesítésére készül, s ezek a várakozások erősödnének, hogyha Brazíliától kiindulva leértékelési hullám söpörne végig Dél–Amerikában, továbbterjedve Ázsiára és Kelet–Közép–Európára – véli Bodor József, a Westdeutsche Landesbank deviza–üzletkötője. Belső okok egyáltalán nem szólnak a leértékelés mellett, hiszen rengeteg kedvező adat jelenik meg a magyar gazdaságról. Magyarország azonban ki van szolgáltatva a világban zajló folyamatoknak – vélte a szakértő. A külföldi befektetők egyre csak beváltják a forintban tartott részvényeiket és kötvényeket, s az erős eladói nyomás legyengítette tegnap is a forintot.
Csak a piaci bizalmat erősítő lépések indokoltak, nem pedig a leértékelés vagy a kamatemelés – vélte kérdésünkre Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Rt. vezérigazgatója. A makrogazdasági folyamatok szerinte továbbra is kedvezők, s ezt csak erősíteni kellene egy olyan költségvetés, amely a növekedés óvatos előrejelzésére alapozza bevételi (s vele kiadási) előirányzatait.
• E. J. – P. E. – V. F. I.