Versenyképesebb feldolgozóipar, jövedelmezőbb export • Késleltetett árfolyamlépés • 1998.09.03
A magyar ipar versenyképessége már korábban megalapozta a csúszó leértékelés – hétvégén bejelentett – lassítását. Az első félévben ugyanis nemcsak az olcsóbb bérek hozták előnyös helyzetbe az exportőröket külföldi versenytársaikhoz képest, hanem – hosszú idő óta – a külföldön elérhető értékesítési árak is.
Az első félévben a forint termelői ár alapon 2, fajlagos bérköltség alapon 8,4 százalékkal leértékelődött – tudtuk meg az MNB–ben a feldolgozóipari adatokon alapuló számítás alapján.
A leértékelődés kedvező helyzetbe hozza az exportőröket. Az árak és az árfolyamok ugyanis úgy alakultak, hogy ha a feldolgozóipari vállalatok külföldön elérhető bevételeiket forintra váltották, bevételük gyorsabban nőtt, mint ha idehaza értékesítettek. A külföldi versenytársak fajlagos bérráfordítása pedig gyorsabban nőtt, mint a hazai ráfordítás külföldi pénznemre átszámítva. Más szóval a forint nominális leértékelése túlkompenzálta a hazai és a külföldi értékesítési árak, illetve fajlagos bérek különbségét.
Csak a fogyasztói árak hazai növekedését nem ellensúlyozta a forint árfolyamának változása; fogyasztói ár alapon 2,1 százalékos felértékelődés következett be az első félévben – tudtuk meg.
A forint pozíciójának olyan, klasszikusnak mondott vizsgálatáról van ez esetben szó, amely a külkereskedelmet és az inflációt veszi górcső alá, nem pedig a tőke– és pénzpiaci folyamatokat, amely utóbbiak a forint árfolyamsávon belüli mozgását befolyásolják. Elemzők szerint a kormány és a jegybank is az árfolyamrendszernek épp e klasszikus funkcióit helyezte előtérbe a hétvégén, amikor úgy döntött, hogy októbertől havi 0,8–ről 0,7 százalékra mérsékli a csúszó leértékelés ütemét.
Az ütem lassítása kedvez az infláció fékezésének, ugyanakkor rövid távon rontja a versenyképességet, hiszen csökkenti a forintra átváltott külföldi bevételt, illetve növeli a hazai ráfordítások külföldiekhez viszonyított értékét. Ráadásul 1996–97–ben a feldolgozóipar fajlagos bérköltség pozíciója javult ugyan (8,1, majd 4,5 százalékkal), de a termelői árak pozíciója romlott (4,4, majd 5,1 százalékkal).
Most, az első félévben hosszú idő óta először fordult elő, hogy még a hazai termelői áremelkedést is túlkompenzálta a forint nominális leértékelése. Ebben szerepet játszott, hogy idén jelentősen lassult a termelői áremelkedés, így a feldolgozóipar belföldi értékesítési árai csak 10 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, miközben a fogyasztói árak 16,2 százalékkal emelkedtek.