Külföldre hitelező hazai cégek • Növekvő devizaátváltás a tőkebeáramlás miatt • 1998.03.18
Csaknem a háromszorosukra duzzadtak tavaly a külföldiek kismértékű (tíz százalékot meg nem haladó) tulajdonosirészesedés–szerzései Magyarországon. Ugyanakkor a hazai anyacégek elkezdtek hitelezni külföldi érdekeltségeiknek. A magánszektorba összességében kevesebb tőke áramlott, mint 1996–ban, ez azonban – a Magyar Hírlap becslése szerint – gyarapodó devizaátváltást váltott ki.
MH–információ
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az adósságnövekedéssel nem járó tőkebeáramlás tavaly elérte a 2490 millió dollárt. Ez bőségesen fedezte a 981 milliós folyó fizetési mérleghiányt; 1996–ban még „csak” 2135 millió dollárnyi beáramlás állt szemben 1678 millió dollárnyi folyó deficittel.
Tavaly is, 1996–ban is 1,8 milliárd dollárra rúgtak a magyarországi működőtőke–befektetések. A devizabelföldiek külföldi működőtőke–befektetései viszont tavaly elérték a 286 millió dollárt, szemben az 1996–os jelentéktelen (3 milliós) összeggel.
A külföldiek tíz százalék alatti magyarországi részesedésszerzései – amelyek nem működőtőke–, hanem portfólióbefektetésnek számítanak – igencsak megduzzadtak 1997–ben: az egy évvel korábbi 343–ról 971 millió dollárra.
A folyó fizetési mérleg hiánya impozáns túlfinanszírozásának persze hátulütői is vannak.
• Folytatása a 9. oldalon
• Folytatás az 1. oldalról
A fizetési mérleg túlfinanszírozásának az egyik hátránya, hogy a beáramló devizát forintra váltják, s az így kiáramló vásárlóerőt az MNB költséges műveletekkel semlegesíti (sterilizálja). De mekkora devizabeáramlást váltanak ki a külföldiek nettó magyarországi befektetései? Ennek becsléséhez figyelembe kell vennünk azt a tőkebeáramlást is, amely adósságviszonyt teremt a magánszektorban, vagyis a tulajdonosi és egyéb hiteleket, valamint más pénzügyi műveleteket is; viszont ki kell hagynunk a privatizációt, hiszen a magánosítás nem teremt olyan többletvásárlóerőt, amelyet az MNB–nek ki kellene szívnia a piacról.
A Kopint–Datorg 1997/3 számú konjunktúrajelentésében alkalmazott módszerrel készült táblázatunkból látható, hogy a hazai magánszektor tavaly – hitelekkel együtt, ám magánosítás nélkül – nettó 2784 millió dollárnyi tőkét szívott föl, ami jócskán elmarad az 1996. évi 3142 milliós értéktől, aminek fő magyarázata az azonosítatlan magántőke tételnek tekinthető „tévedések és kihagyások” tétel csökkenése.
A hazai cégeknek külföldi tulajdonosaik által nyújtott hitel nem változott jelentősen (1996–ban 195, tavaly 274 millió dollár hitelnyújtás történt). 1997 újdonsága volt viszont, hogy a hazai cégek elkezdtek hitelezni külföldi érdekeltségeiknek, s ezen a réven 146 millió dollár kiáramlott az országból.
Végül is 1997–ben a 2,8 milliárd dollárnyi, devizaátváltást kiváltó tőkebeáramlás állt szemben a csaknem 1 milliárdnyi folyó fizetési mérleg deficittel. Eszerint a magánszektor tőkebeáramlása önmagában 1,8 milliárd dollárnyi devizaátváltást kényszerített ki 1997–ben, ami az 1996–os 1,4 milliárdhoz képest is növekedés. Jórészt ezzel magyarázható, hogy a jegybank rászorult a büdzsé támogatására, 1996–ban 58,1, tavaly 23,2 milliárd forint erejéig.