Kétezermilliárdos külföldi kölcsönt vállal át a büdzsé • Nyereségessé teszik a jegybankot
A költségvetés az év végén egy összegben mintegy 2000 milliárd forintnyi devizaadósságot vállal át a Magyar Nemzeti Banktól, forintadósságai – mindenekelőtt a lejárat nélküli, kamatmentes adósság – fejében. Így teszik nyereségessé a jegybankot. A büdzsének pedig viselnie kell az átvállalt külföldi adósság kamatait és a leértékelés miatt növekvő terheit. Ez egyben előkészület ahhoz, hogy később az állam maga jelenjen meg kölcsönfelvevőként a külföldi hitelpiacokon.
MH-információ
Az átadott devizaadósság pontos összegét az szabja meg, hogy az év végén az MNB devizatartozásai mennyivel nagyobbak devizaköveteléseinél – közölte kérdésünkre Tétényi Tamás, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára.
Jelenleg az MNB külföldi pénzekben fennálló tartozásai 13 milliárd dollárral, vagyis durván 2000 milliárd forinttal haladják meg tartalékait és más követeléseit. A külfölddel szemben 8, a hazai piacon 5 milliárd dollár a mínusz. Év végén oly módon rendezik az adósságok elszámolását a jegybank és a költségvetés között, hogy eltűnjön az MNB devizapozíciója, azaz követelései elérjék tartozásainak összegét – tudtuk meg Tétényi Tamástól.
• Folytatása a 9. oldalon
• Folytatása az 1. oldalról
Az adósságrendezés úgy történik, hogy az MNB év végi devizapozíciójának megfelelő összegben – ezt szintén kétezermilliárd forintra becsülik – devizahitelt nyújt az államnak, s ennek fejében leírja a költségvetésnek azokat az adósságait – mindenekelőtt a kamatmentes, lejárat nélküli adósságát –, amelyek forintban állnak fönn a jegybankkal szemben.
A kamatmentes, „nullás” adósság annak elszámolása folytán keletkezett, hogy a büdzsé nem fizette meg az elmúlt években annak terhét, hogy a külföldi adósságot a leértékelés folytán rosszabb árfolyamon kell visszafizetni, mint amilyenen felvették. Idén a „nullás” adósság nagyarányú kötvényesítésére – kamatozóvá tételére – került sor, ennek következtében tavaly év végi, 2000 milliárdos állománya a félév végéig 1500 milliárd forintra csökkent; év végére azonban még némi növekedés következik be, hiszen folytatódik a csúszóleértékelés.
Valójában egy kétezermilliárdos devizahitel-csomagról van szó: arról, hogy az év végén az MNB továbbhitelezi a büdzsének a korábban felvett kölcsönök – szindikált hitelek, kötvénykibocsátások – egy részét. A költségvetésnek nyújtott devizahitelek kamata, lejárata megegyezik majd az MNB megfelelő adósság-tételeivel. Amikor tehát esedékessé válik az MNB-nél egy-egy külföldi adósságtörlesztés vagy kamatfizetés, ennek tükreként a büdzsé is teljesíti a jegybank felé devizakötelezettségét. Evégből az állam forintját devizára váltja át, amit – mondja kérdésünkre Tétényi Tamás –, bármelyik pénzintézetnél megtehet, de az MNB-nél a legelőnyösebb a konverzió.
A továbbhitelezés e konstrukciójával elkerülik, hogy bonyodalmas tárgyalásokkal a magyar állam nevére kelljen írni az eddig felvett külföldi tartozásokat. A magyar állam később maga is kimenne a nemzetközi pénzpiacra (ekkor esetleg az MNB szervezhetné a kölcsönfelvételt), ennyiben az év végi adósságátvállalás átmeneti időszakot nyit meg. A külföldi adósságoknak azt a részét, amely a költségvetési hiányok és más állami kötelezettségek miatt keletkezett, immár devizában kezeli a büdzsé. Így neki kell előteremtenie a leértékelés s vele a forintban mért adósság növekedésének többletterhét. A kamatok 8-9 százalékosak ugyan, ám a leértékelés folytán nő az állam devizaadósságának forintban mért összege és kamata. Korábban egyébként devizahitel helyett devizaalapú kötvénykonstrukcióban gondolkoztak a szakértők (MH, július 5., augusztus 29. ).
1990-ig kizárólag s részben utána is külföldi adósságból finanszírozták a költségvetés hiányát: az MNB vett föl kölcsönt s ezt továbbhitelezte – forintban – a költségvetésnek. A vállalatok is többnyire forinthitelhez jutottak, s ezt megint csak a jegybank külföldi hitelei fedezték. (Az üzleti szféra közvetlen eladósodása tavaly óta növekszik jelentős mértékben. ) Tétényi Tamás ezzel az örökséggel magyarázza, hogy ma is negatív az MNB devizapozíciója. Ez veszteségforrás az MNB számára. Devizaadósságai egy részét továbbhitelezte a költségvetésnek, ennek egy része azonban a „nullás” adósságban csapódott le. A kamatmentes tétel horribilis (1995 végén 37 százalékos) az MNB „kinnlevőségein” belül. Amíg azonban nőtt a külföldi eladósodás, a „nullás” kamatkiesést finanszírozták az újabb hitelek. Most, a devizaadósság csökkenésével azonban a „nullás” adósság visszaüt. S ezt a büdzsé is bánja, hiszen az MNB veszteségét a költségvetésből kell megtéríteni.