Forintra váltják a devizát
Júliusban közel 75 milliárd, augusztusban több mint 60 milliárd forintnyi devizát váltottak át a Magyar Nemzeti Banknál hazai pénzre. Ez „fellendülés” a májusi és különösen júniusi átváltáshoz képest – s fontos adalék az állampapírok hozamának közel egy hónapja töretlen csökkenésének magyarázatához is.
MH-információ
A csúszó leértékelés bevezetése óta érdemes forintra váltani a külföldi pénzt: a magyar állampapírok ugyanis – még a leértékelés felett is – többlethozamot biztosítanak a külföldön vagy devizabetétekben elérhető kamatokhoz képest. Az állampapírhozamok azonban csökkennek. Kérdéses, meddig ösztönöznek a forintra váltásra, nem keresi-e előbb-utóbb a forint ismét – ha nem is föltétlenül olyan mértékben, mint a csúszó leértékelés bevezetése előtt – a külföldi pénznemeket.
A devizaátváltás nem egyenletes. Januárban meglódult, megközelítette a 84 milliárd forintot (azaz a devizaeladások értéke ennyivel haladta meg a devizavásárlásokét). A februári 42 milliárd után márciusban ismét 52 milliárd forint fölé szökött a konverzió, azóta azonban egyenletesen csökkent, s a májusi 29 s különösen a júniusi 7,5 milliárdos nettó devizaátváltás reményt keltett a pénzügyi vezetők köreiben: talán megállt a spekulációs tőke beáramlása. Legalábbis Szapáry György, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke ebben a szellemben nyilatkozott július elején egy fórumon (MH, július 10. ). E nyilatkozatot azonban hallgatás követte, a konverzió pedig felszökött, s júliusban közel 75 milliárd, augusztusban több mint 60 milliárd forintra rúgott. Az első félévben havi átlagban „csak” 43 milliárd forintnyi átváltás történt.
A jelenség nem magyarázható azzal, hogy a lakosság devizabetétjeit forintra váltja át, hiszen az első félévben alig 17 milliárd forintnyi devizabetétállomány-csökkenés következett be, júliusban pedig már 1,8 milliárdnyi devizabetét-növekedésről tanúskodnak az MNB előzetes adatai (a leértékelés hatását kiszűrve). Tehát kis mennyiségekről van szó a konverzióhoz képest, ráadásul júliusban a devizamegtakarítások épp ellentétesen változtak, mint a konverzió.
A devizaátváltások keresletnövekedést jeleznek az állampapírpiacon – elsősorban ezzel magyarázzák az Államadósság-kezelő Központnál és az MNB-nél a kincstárjegyek és államkötvények július vége óta töretlen hozamesését.
• Folytatása a 9. oldalon
• Folytatás az 1. oldalról
Emlékezetes, hogy januárban is komoly hozamesés következett be (a hat hónapos diszkontkincstárjegy átlaghozama a december végi 30,5-ről február elejére 25,5 százalékra esett). A konverzió akkor a mostaninál is komolyabb méreteket öltött. Igaz, a mostani hozamesés nem olyan jelentős mértékű, mint az év elején volt, július vége óta egy százalék körüli a különféle lejáratú papíroknál (a hat hónapos diszkontkincstárjegy átlaghozama például 24,4-ről 23,5; a 12 hónaposé 25,1-ről 23,7 százalékra csökkent egy hónap alatt).
Közben az államháztartás finanszírozási igénye kisebb mértékben nő. Júliusban a nettó állampapír-piaci kibocsátás (nettó, azaz a lejáró papírok értékét leszámítva) 54,9 milliárd forint volt, szemben az első félévi 75,7 milliárdos havi átlaggal. Augusztusról egyelőre annyit tudunk, hogy az aukciókon felajánlott papírok értéke tovább csökkent. A lakosság birtokában lévő állampapírok állománya júliusban mintegy 10 milliárd forintnyival nőtt, ez kisebb, mint az első félév havi átlaga. A folyamatokat tehát nem a lakosság befolyásolja alapvetően, hanem azok a piaci szereplők, akiknek módjukban áll nagyobb mennyiségben külföldi pénzt forintra váltani.
Az ő számításaikban nem mellékes, mekkora kamatnyereség érhető el az állampapírokon. Többek véleménye szerint a mostani hozam már nem nyújt fedezetet a teljes leértékelés kockázatára. A csúszóleértékelés éves szinten 15,5 százalék, a külföldi kamatok közel 6 százalékosak, s ez már eleve több mint 21 százalékos hozamot „kíván meg”. Emellett azonban fennáll az MNB intervenciós sávján belüli leértékelődésének kockázata, az, hogy a sáv aljáról, ahol most általában áll, elmozdulhat a forint árfolyama, s ez elvileg 4,5 százalékos devalválódást jelenthet. A devizabeáramlást és -átváltást eddig a forintban kereshető kamat kilátásai ösztönözték, kérdés, hol van az állampapírhozamoknak az a határa, amely még ösztönöz erre, s amely alatt a konverzió iránya az ellenkezőjére fordulhat, s megindulhat a spekuláció a forint ellen. Laptársunk 22,5 százalékban látja az egyéves papír esetében ezt a határt, mások e szintet már aggasztóan alacsonynak tartanák.
Többek szerint a hozamcsökkenés folyamatát a július 16-ai, majd augusztus 5-ei negyed-negyed százalékos repókamat-csökkentés indította el: a jegybanknál kisebb kamattal tarthatják a bankok fölös pénzüket, s ez felfokozta a hozamcsökkenési várakozásokat; az érdeklődők emiatt most próbálnak többet keresni az állampapírokon. Ha viszont így van, akkor a repókamat-csökkentés maga is hozzájárulhatott a hozamcsökkenési várakozásokhoz, és ahhoz, hogy aki teheti, még most igyekszik keresni az állampapírokon.