A lakosság többet tudott félretenni •
MH-információ
Töretlenül növeli a lakosság pénzbeli megtakarításait. A Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint csak júliusban 60,2 milliárd forintnyi nettó megtakarítás történt. Ez minden idők rekordja, mely úgy alakult ki, hogy a kinn levő pénzek, a bankokban tartott betétek és a lakosság kezén levő értékpapírok állománya 57,9 milliárddal nőtt, s emellett 2,3 milliárddal csökkent a hitelállomány. Az első héthavi nettó megtakarítás 37,3 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit, e növekedés messze fölülmúlja az ugyanebben az időszakban mért 25,4 százalékos inflációt.
A lakosság az első hét hónapban nettó 303,8 milliárd forintot takarított meg, ami a megtakarításállomány 292,7 milliárdos növekedésének és a hitelállomány 10,9 milliárdos csökkenésének eredménye. A nettó megtakarítások mintegy kétszeresen múlják fölül – azaz messze túlfinanszírozzák – az államháztartás első héthavi hiányát. A félretett pénzek tömege messze meghaladja még azt a mértéket is, amit a kormány nemrég felfelé módosított prognózisa sugall: ez ugyanis az év egészében 380-390 milliárd, azaz hét hónapra vetítve mintegy 225 milliárd forint lett volna. Az előrejelzés szerint a lakosság jövedelmeinek 12-13 százalékát takarítja meg az idén – az első héthavi adatok azonban legalább 16 százalékos megtakarítási rátára utalnak. (1995. júliusához képest pedig 520 milliárddal nőtt a nettó megtakarítások állománya. )
A megtakarítási formák teljesen más képet mutatnak, mint 1995. január–júliusban. Tavaly a külföldi pénzben tartott betétek állománya forintban és devizában egyaránt nőtt, a forintbetét-növekedés viszont elenyésző súlyt képviselt (hét hónap alatt nem érte el a 20 milliárdot). Az idei első hét hónapban a lakossági betétek állománya – az előzetes adatok szerint – 108,5 milliárd forinttal bővült, a lakossági értékpapír-állomány pedig 130,9 milliárddal (ezen belül a pénzintézeti papíroké 52,4, a nem pénzintézetieké 78,5 milliárddal), így arányaiban is előretörtek a forintbetétek és a különféle értékpapírok.
• Folytatása a 9. oldalon
• Folytatás az 1. oldalról
A devizabetétek 24,2 milliárd forinttal duzzadtak január óta, ám 38 milliárd forintnyi növekedés a leértékelés miatt következett be, vagyis devizában számolva állománycsökkenés történt.
Az év első hónapjaiban a pénzintézeti értékpapírokat kedvelték leginkább a megtakarítók, később azonban megelőzték ezeket a forintbetétek és a nem pénzintézeti papírok (elsősorban állampapírok). A július rekordot hozott a betéteknél (21 milliárdos állománynövekedés), míg a nem pénzintézeti papírok lakosságnál lévő állománya is jelentősen (kárpótlási jegy nélkül 10,2 milliárddal) nőtt.