Elosztották a többletbevételt
MH-tudósítás
Módosítják az idei költségvetést, ennek során több mint 12,5 milliárd forint többletkeretet és 10 milliárd forintnyi, privatizációból származó kamatmegtakarítást osztanak föl. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. kiadásai is 13 milliárd forinttal nőhetnek a kamatmegtakarításnak köszönhetően – derült ki a Pénzügyminisztérium sajtótájékoztatóján, melyen a kormány csütörtöki döntéseinek részleteit ismertették. A tervek szerint a költségvetés fölhatalmazást szerez arra, hogy még az idén rendezze a Magyar Nemzeti Bank esetleges veszteségét.
A vámbevételekből 7, a társasági adóból 3,5 milliárd forinttal több folyik be az idén, mint tervezték – közölte kérdésre Draskovics Tibor, a PM államtitkára. Lapunknak elárulta azt is, hogy 10-15 milliárd forint megtakarításra számítanak a törvényben rögzítetthez képest az állam belföldi kamatkiadásainál. E többletek terhére 7 milliárddal növelik az agrártámogatásokat (korábban csak 5 milliárdról volt szó); 2,5 milliárdot költenek az elmaradó rádió- és televízió- előfizetési díjak kompenzálására és az Országos Rádió- és Televízió Testület működésére; 3 milliárddal pedig a személyi szám helyett bevezetendő adóazonosító szám és adóigazolvány költségeit fedezik.
• Folytatás a 17. oldalon
• Folytatás az 1. oldalról
A területi államigazgatási szervek csökkentésével párhuzamosan módosítják a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényt is, hogy 10 százalékos pótlékot juttassanak az ott dolgozóknak. Ez mintegy 600 millió forint kiadással jár.
Mint megtudtuk, olyan értelemben is módosítják a költségvetést, hogy fölhatalmazást kap az állam a Magyar Nemzeti Bank esetleges veszteségének rendezésére. (Erre a hatályos törvények csak a jegybank éves közgyűlése, azaz 1997. május után adnának módot. )
A privatizációs bevételeknek köszönhető kamatmegtakarításból 10 milliárdos keret áll a központi költségvetés rendelkezésére. Ebből fizetnek majd 500 milliót a kis- és középvállalkozások kamattámogatására, 1,5 milliárdot az M3-as autópálya építésére, 1 milliárd 250 milliót árvízvédelemre, ugyanennyit a művelődési tárca felügyelete alá tartozó intézmények „racionalizálására”, 2 milliárdot az egészségügyi reformra, 1 milliárdot közmunkák céljaira, 2 milliárddal pedig az ipari tárca gazdaságfejlesztési előirányzatait bővítik, befektetésösztönzés céljából. Az ÁPV Rt. is profitál a kamatmegtakarításból, 10 milliárddal növelik reorganizációs keretét. A vagyonkezelő szervezet emellett 2,3 milliárdos tőkét juttathat vissza a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt. -nek, eredménytartaléka rendezésére, s további összeggel segítheti az MBFB Rt. -t és az Eximbankot abban, hogy növekedjék e pénzintézetek jegybanki refinanszírozása.
A társadalombiztosítási járulékrendszert úgy alakítják át, hogy a pénzbeli szolgáltatások (például táppénz, anyasági segély) alapvetően biztosítási, a természetbeni juttatások szolidarisztikus jogviszonyt teremtsenek – tájékoztatott Győrfi István kormánybiztos. A jövőben valamennyi személyes közreműködés alapján szerzett jövedelem után (így például a honorárium után is) járulékot kell fizetni; az osztalék meghatározott korláton felüli (ezért 20 helyett 27 százalékkal adóztatott) része lesz járulékköteles. A természetbeni szolgáltatások fedezetére mindenkinek kell fizetnie egy minimális járulékot (ennek összegéről még nincs kormánydöntés, Győrfi szerint 3000–7000 forint közötti összegről van szó), melyet a sorkatonáknak, a gyermekeket egyedül nevelő anyáknak nem kell maguknak megfizetniük, s arra is lesz lehetőség, hogy a szociális ellátottak helyett az önkormányzatok állják a rászorultak biztosítását. Gondolkodnak azon, ne támogassák-e a minimális járulékot egyes alacsony jövedelmű ágazatokban. A többes jogviszonyban állók választhatnak, hogy a minimális, csak természetbeni ellátásra jogosító egészségügyi járulékot fizetik-e, vagy jogot kívánnak-e szerezni pénzbeli ellátásokra is. Győrfi szerint még nem döntöttek véglegesen az egyéni járulék „plafon”- emelésének mértékéről.
Mint tegnapi számunkban is írtuk, a tb-járulék mértéke 2,5 százalékponttal csökken; ez a számítások szerint 47,5 milliárdos bevételkiesést jelent. E mérleget azonban a járulékalap szélesítése – köztük az, hogy 7-800 ezer minimálbér alatt kereső fizeti majd a legkisebb járulékot – mintegy évi 100 milliárd forint többletre változtathatja. Ezt azonban nem képesek azonnal teljesíteni, tette hozzá a miniszteri biztos, hiszen előbb meg kell teremteni a megfelelő járulék-nyilvántartási rendszert; ez a jövő év közepére várható. A szükséges informatikai fejlesztésekre már rendelkezésre áll 120 millió dollár világbanki kölcsön.
Az államtitkár és a miniszteri biztos szerint még nem dőlt el, hogy az egészségbiztosító pótköltségvetésre szorul-e az idén.
Ahol a határidő lejárt, két és fél évvel – az előző periódus felével – meghosszabbítják a kaszinók koncessziós szerződéseit – tájékoztatott Draskovics. Még nem zárták le jogerősen a vitát a kaszinóktól borravalók után követelt tb-járulék körül. Ha a bíróság a kaszinók szempontjából kedvezőtlen döntést hoz, akkor rendkívüli felmondással megszüntetik a koncessziós szerződést – közölte az államtitkár, aki egyébként „kacsának” nevezte a Pitti Zoltán APEH-elnök távozásáról szóló sajtóhírt.