A reálbér 7,7 százalékkal csökkent az első félévben
MH-információ
Az első félévben a teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagosan nettó 28840 forint forintot kerestek havonta, 16,8 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A költségvetési szférában alkalmazottainak borítékjába havi átlagban 27160 forint került, ez 11,8 százalékos növekedést jelent – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Mint ismert, a féléves adatok tükrében kívánják megvizsgálni, milyen okokból nem teljesültek a költségvetési szférának ígért béremelések. E tekintetben az itteni 12,7 százalékos első félévi bruttó béremelések állíthatók szembe az egész évre ígért 19,5 százalékkal.
A féléves átlagos fogyasztói áremelkedés az egy évvel korábbihoz képest 25,8 százalék. Ebből és az említett névleges béremelkedésből adódik, hogy a nemzetgazdaság egészét tekintve az első félévi reálbércsökkenés 7,7 százalék. A havi bruttó átlagbér az első félévben 42950 forint – ezen belül a fizikai munkakörben alkalmazottaké 32650, a szellemi foglalkozásúaké 56690 forint – volt. A bruttó bérek növekedése 20 százalék, s ezúttal a fizikaiak keresete emelkedett nagyobb ütemben: 20,6 százalékkal, szemben a szellemiek bruttó bérének 18,8 százalékos növekedésével.
A bruttó átlagkeresetek a legnagyobb mértékben a postai és távközlési ágazatban (27,2 százalék), a villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátóknál (26,3 százalék), a pénzügyi szervezetekben (25,9 százalék) emelkedtek. Az oktatásban bruttó 8,5 százalékkal (ezen belül is az „oktatásban dolgozó szellemiek” 7,2 százalékkal) kerestek többet, mint 1995 első félévében; az egészségügyi és szociális területen dolgozók bruttó keresete eközben 10,9, a közigazgatásban és a kötelező társadalombiztosításban alkalmazottaké pedig 16,4 százalékkal nőtt (utóbbiak között a „szellemieké” 19,1 százalékkal, megközelítve az év egészére ígért 19,5 százalékos mértéket). Egy pedagógusra (illetve a KSH kategóriája szerint „oktatásban dolgozó szellemi”) bruttó 40261, nettó 27838 forint bér jutott az első félévben; egy nővér (illetve „humán egészségügyi fizikai”) pedig átlagban bruttó 25322, nettó 19716 forintot vitt haza. Héthy Lajos munkaügyi államtitkár lapunknak a múlt héten úgy nyilatkozott, hogy ezeknek az adatoknak a birtokában vizsgálják majd meg a költségvetési szféra bérelmaradásainak okait.
A KSH szerint folytatódott az első félévben a foglalkoztatottak létszámának csökkenése. Az időszak átlagában 2 millió 560 ezer főt foglalkoztattak a tíz fő feletti vállalatokban és a költségvetési szerveknél (a keresetek fölmérése is erre a körre terjedt ki). Vagyis a létszám 8,5 százalékkal – a fizikai foglalkozásúak száma 9,6, a szellemieké 7 százalékkal – csökkent. A statisztikák az építőiparban mutatják ki a legnagyobb létszámcsökkenést (31,2 százalék), ezt a „kereskedelem, közúti jármű- és közszükségleti cikk javítás” elnevezésű konglomerátum 20,7 százalékos, valamint a fa-, papír- és nyomdaipar 14,3 százalékos fogyása követi. A gépiparban 5,2, a pénzügyekben 3,7, az ingatlanügyleteknél 9,8 százalékkal kevesebb embert alkalmaztak az első félévben, mint egy évvel korábban. A közigazgatásban a létszámcsökkenés 1,6, az oktatásban 5,8, az egészségügyi és szociális ellátásban 5,2 százalékos. Utóbbi átlagokon belül a pedagóguslétszám mintegy 4,2, a nővérlétszám kb. 17,5 százalékkal csappant meg.