Kártyaasztalon
Még sincs veszve a jövő. Igaz, egy hónapja a pénzügyminiszter bejelentette, hogy 1997-ben sem változik a csúszó leértékelés idei havi 1,2 százalékos mértéke. Most viszont a jegybank elnöke közölte a salzburgi kelet-európai csúcstalálkozó résztvevőivel: nincs még döntés a jövő évi leértékelésről, sőt még azt sem zárja ki, hogy a havi devalválás egy százalék alá kerül.
A leértékelés üteme 1995 márciusa óta kemény tét, amelyet a kormányzat tesz le a piac nevezetű kártyapartiban. Kockázatos vállalni az infláció elleni harc kezdeményezését. Ha ez „nem jön be”, a forint ismét devizába menekülhet (akár 1995 márciusa előtt). Medgyessy korábbi nyilatkozatával mintha lemondott volna e kezdeményezésről, nyilván mert a hatósági áremeléseken felül is nagynak látszott a „piaci indíttatású” infláció. Surányi most – bár ezt így nem mondta ki – attól teszi függővé a döntést a jövő évi leértékelésről, mekkora inflációt észlelnek decemberben (a májusi adat 23,9 százalék). Ha valóban meglesz az év végére előrejelzett 20 százalék, abból azt a következtetést vonná le, hogy az 1997. decemberi 15 százalék is megvalósulhat. Decemberben a jóslat megindulhat az önbeteljesülés vágányán, s így esetleg alábbhagynak a drágítás piaci indíttatásai.
Hol bizakodik a kormányzat, hol meg ellenkezőleg. Vagyis bizonytalankodik, s nem csak a dolgok bizonytalan természete miatt. Mintha már megint nem volna elég eltökélt ahhoz, hogy tétet helyezzen el a kártyaasztalon.