Egységesítik a közterhek nyilvántartását • Erősíti az ellenőrzést az adóhivatal
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) olyan, a többi behajtó szervezettel közös információs rendszert hoz létre, amelynek segítségével naprakészen megállapítható, kinek van köztartozása. Közelebbi feladataik között szerepel az adóazonosító bevezetése és az ellenőrzés megerősítése: jövőre 2400 fővel kívánja növelni létszámát az APEH – mondta el a Magyar Hírlapnak Pitti Zoltán. Az APEH elnöke szerint indokolt a felső szja-kulcs 42-44 százalékra történő mérséklése.
MH-interjú
• Az adórendszer jövő évi módosítása kapcsán bizonyosan lejjebb szállítják a személyi jövedelemadó felső kulcsát. Igaz-e ön szerint, hogy a felső kulcs emelése duzzasztja, csökkentése pedig fogyasztja a feketegazdaságot?
Nincs ilyen közvetlen összefüggés, illetve csak az emelés negatív hatásait ismerjük. Az idén 48 százalékra emelt adókulcs alapvetően azokat érinti, akik az átlagosan jobban képesek viselni a közterheket, és nem a vállalkozói szférát. A közterhek mérséklésének szempontja és az élőmunka költségeinek mérséklése a felső adókulcs 42-44 százalékra csökkentését indokolja. A múlt évi bevallások elemzéséből annyi már látható, hogy 1995-ben nőtt a jövedelmek differenciálódása az egyes társadalmi rétegek, a területi egységek szerint és a jövedelemszerzés formái között is. Az átlagos adóterhelés (az adók és a bruttó jövedelmek aránya) 1995-ben 23 százalék körül mozgott, ez évben átmenetileg ezt meghaladó értékkel számolunk.
• Folytatása a 9. oldalon
• Folytatás az 1. oldalról
• Abból a szempontból, hogy az adókulcs csökkentése jótékonyan hat-e az adózási fegyelemre, önök próbának tartják a társasági adót: azt, hogy visszaigazolják-e a május végéig benyújtott bevallások a tavalyi kiugró befizetéseket. Vannak-e már erről adataik?
A társaságiadó-bevallások feldolgozása még egy hónapot vesz igénybe. Az első felméréseink szerint csaknem annyi a visszaigénylők száma, mint a befizetői kör. A visszaigénylés mintegy 10-15 milliárd forint lesz. Úgy látjuk, a tavaly megnőtt társaságiadó-befizetés valóságos teljesítménynövekedést takar, és lényegesen kisebb az előlegtúlfizetés, mint korábban. Egyfajta tartalékolás is történt a múlt év végén az osztalék kifizetésére is, ennek nagyságát most mérjük fel. Új helyzetet teremtett az Alkotmánybíróság döntése, mely szerint a társasági adó utáni kedvezmények azonnali megvonása alaptörvénybe ütközik, s így a kedvezményeket – a parlament által szabályozandó feltételek mellett – az 1995. évre érvényesíteni kell (MH, május 3. ). Most még nehéz fölmérni, hogy ennek hatása néhány milliárd-e vagy ennél több. Ennek ellenére azt reméljük, hogy teljesül a társaságiadó-bevétel idei előirányzata.
• Megerősíti-e azt a korábbi nyilatkozatát, hogy – szemben a bűnüldöző szervek állításaival – nem a gazdasági vétségek számában, hanem az elkövetési értékben tapasztalható növekedés?
Adataink valóban nem mutatják a gazdasági vétségek számának jelentős növekedését, de nagyobb az elkövetett vétségek értéke, és egyes adóelkerülési technikák mögött igen komoly szellemi műhelyek tevékenykednek. Büntetőeljárást a korábbi években 800-900, tavaly 1000-1100 esetben kellett kezdeményeznünk, ennek döntő többsége eljutott a vádemelésig.
• Mi a szerepe az IMF és a Világbank 29 millió dolláros hiteléből 1994-ben megkezdett informatikai fejlesztéseiknek az adócsalások és a különféle köztartozások feltárásában?
Az adóhivatalnak kell a legnagyobb adatállománnyal, a legrendszeresebben ismétlődő információtömeggel nagy pontossággal dolgoznia. A kölcsönből részben az ehhez szükséges technikai korszerűsítést valósítjuk meg. De a projekt keretében az adóhivatal igazgatásának egészét kívánjuk korszerűsíteni. A 24 programpontból tavaly 8-at teljesítettünk, az idei és a jövő évre is 8-8 jut. Egyik elem az adóazonosító szám használatának megindítása, másik a szervezeti rendszer korszerűsítése, harmadik az ellenőrzés, a kiválasztás, a dokumentáció, a kapcsolt információk adatvédelmi törvénnyel összhangban álló kezelése. Fel kell térképeznünk azt is, hogy a többi közteherviselési rendszert működtető szervezetnél milyen adatvagyon van, s melyek az információk összekapcsolhatóságának a feltételei. Az információs rendszert képessé kell tenni arra, hogy behozza a látképbe a közteherviselésből kimaradókat is. Előbb-utóbb el kell jutnunk oda, hogy a közteherviselés fogalmát egységesen tudjuk kezelni, csökkentsük a befizetések jogcímeinek számát (ma ez 53), s egyszerűsítsük a befizetés rendjét. A közbeszerzési törvény szerint pályázatot csak az nyerhet el, akinek nincs köztartozása, s hasonlóképpen támogatást sem volna szabad nyújtani annak, akinek adó-, helyiadó-, tb-, vámtartozása van. Ez csak akkor működtethető, ha a köztartozásról teljes körű információ áll rendelkezésre. Az egyik fejlesztés keretében most építünk ki egy olyan operációs rendszert, amely más rendszerekkel képes együtt dolgozni. További lépés az adóbevallási és -fizetési rendszer összekapcsolása. Megkezdjük az ügyfélszolgálati hálózat kiépítését, legalább minden városban szeretnénk a központokkal számítógépes kapcsolatban álló kirendeltséget telepíteni. Már ebben az évben 90 ügyfélszolgálatot állítunk fel, jövőre pedig ennek kétszeresét.
• Ügyfélszolgálatra az adóazonosító szám 1997. január 1-jei bevezetése miatt is szükség van, hiszen az adatok összekapcsolása tilalmának az ára, hogy a lakosságnak a személyi adatokban bekövetkezett változásait az APEH-nek is követnie kell. Hogyan történik az adóazonosító bevezetése, és mennyibe kerül?
Szeptember 30-áig kapnak adóigazolványt és adószámot azok, akik már eddig is benyújtottak bevallást (számuk 8 millió), az újonnan munkába lépőknek december végéig kell kérniük adószámot. A költség 1,2 milliárd, amelynek legnagyobb része postaköltség.
• A múlt év végén 251 milliárd forint volt az APEH kinnlevősége. Hogy alakult ez azóta?
A májusi adatok szerint a kinnlevőség 276 milliárd, ebből 190 milliárddal felszámolás alatt álló cégek tartoznak. A kinnlevőség állandóan változó szám: értékét csökkentik az időközi befizetések, s növelik átmenetileg az ellenőrzés megállapításai. Az év elején akciót indítottunk, először az 50 millió forint feletti, majd a 10-50 millió közötti, s végül a 1-10 millió közötti hátralékosokat vizsgáltuk. Igyekszünk ezekkel az adóalanyokkal új megállapodást kötni. A hol ez nem sikerül, és egyéves adóigazgatási eljárás sem vezet eredményre, ott felszámolást kezdeményezünk. Az év eleji állapothoz képest május végére jelentősen – 518-ról 447-re – csökkent az 50 millió forint feletti tartozók száma, a 10-50 millió közötti tartozások száma is 2300-ról 2000-re mérséklődött. Az újabb ellenőrzések során feltárt hátralékok december és május között csaknem 40 milliárd forintot tesznek ki, ebből viszont remélhetőleg rövid időn belül bevétel lesz.
• A jövő évi költségvetés készülő irányelvei fejlesztendő területként emelik ki az adóbehajtást. Mire kívánják fölhasználni a megnövelt előirányzatokat?
Elsősorban az ellenőrzés, másodsorban az adóalanyokat segítő ügyfélszolgálatok megerősítésére. Az, hogy az ellenőrzöttség szintje ne csökkenjen, legalább 2000 fős létszámfejlesztést igényel, s ezenfelül mintegy 400 főre volna szükségünk, akik az ellenőrök munkájához biztosítanák a technikai hátteret. Ma kell döntenünk az ellenőrzés megerősítéséről, s ekkor egy év múlva felkészült lesz a megnövelt ellenőrző kapacitás. Ha az szja kulcsot lejjebb akarjuk vinni, ez csak akkor nem jár bevételcsökkenéssel, ha a másik oldalon működik az ellenőrzés. Az említett 2400 fős bővítésben benne van az ügyfélszolgálatokhoz szükséges létszám biztosítása is.