A Gazdaságkutató Rt. 24-25 százalékos éves inflációt jósol • Lassul a stabilizáció és a növekedés
A GKI Gazdaságkutató Rt. úgy látja: lassul a stabilizáció folyamata és a gazdasági növekedés. Előrejelzése szerint a bruttó hazai termék (GDP) csak 1 százalékkal nő idén, az infláció az év egészében 24-25 százalék lesz, az államháztartás hiánya pedig eléri a GDP 4,5 százalékát.
MH-tudósítás
Mint ismert, a kormány IMF-fel folytatott tárgyalások során 2 százalékos idei növekedést, 4 százaléknál kisebb mértékű államháztartási hiányt és az év végére alig 17 százalékos inflációt ígért; igaz, utóbbit – már Medgyessy Péter pénzügyminisztersége idején – 20 százalékra módosították. Vértes András elnök-vezérigazgató a GKI legújabb jelentését ismertetve elmondta: az eddigi folyamatok alapján nem várható olyan gyors fordulat sem a stabilizáció, sem a gazdasági növekedés terén, mint azt a kormány várja. Egyetért a kormány antiinflációs terveivel, mely szerint a fogyasztói áremelkedést csak fokozatosan lehet leszorítani, de ez azt is jelenti, hogy decemberben a tavalyi év utolsó hónapjához viszonyítva 21-22 százalék lesz a infláció.
A bérek idei emelkedését bruttó 21-22, nettó 17-18 százalékra taksálja a GKI, s ez (az éves inflációt figyelembe véve) 5-6 százalékos reálkereset-csökkenést jelent.
A tb idei hiányát 60-70 milliárd forintra becsülik, szemben a 17,8 milliárdos költségvetési előirányzattal. A GKI úgy véli, a tb többletdeficitje „végső soron” a központi büdzsét terheli, ráadásul elmarad a jegybank nyereségbefizetése, kiesést jelent a vámpótlék mérséklése és az ÁPV Rt. kiadásai is „elszaladnak” 38 milliárddal. Viszont az előirányzottnál több adóbevételre és nagyobb kamatmegtakarításra számítanak, így 150 milliárd forintnyi központi költségvetési deficitet várnak, szemben a törvény diktálta 133 milliárddal. A GKI-taggasztja a költségvetési politika fellazulásának veszélye és az államháztartási reform elhúzódása. Ugyanakkor a kutatók úgy vélik: tartható az ez évre célul kitűzött 2 milliárd dolláros fizetésimérleg-hiány. Igaz, a csúszó leértékelés 16 százalékos éves ütemét, továbbá a hazai és a külföldi áralakulásokat is figyelembe véve, mintegy 3 százalékos reálfelértékelődést várnak a feldolgozóiparban (azaz átlagosan ennyit romlik az árversenyképesség). Ugyanakkor, az egységnyi kivitelre eső bérköltség tovább csökken, ennek tavalyi és idei együttes mértékét 12-13 százalékra becsülik.
Bár a leértékelés havi mértékét nem csökkentik a második félévben, a devalválás kisebb nyomást gyakorol az árakra, mint tavaly. A GKI szerint a forintban számított importárak 17-19 százalékkal emelkednek, emellett a bérek 18, az adók további 2-3 százalékos áremelkedést okoznak. Eszerint a költségek idei növekedése 15-17 százalékpont erejéig ludas az inflációban, s további 9-10 pont az előző évi áremelések áthúzódó hatása, a belföldi keresletcsökkenés viszont 0,5-1 ponttal mérsékli az árakat. A kutatócég végül is 24-25 százalékra becsüli az idei „GDP-deflátort”.
Az év végére a 6–12 hónapos diszkontkincstárjegyeknél 23-24 százalék körüli éves hozamot várnak, a 3 hónaposoknál 22 százalék körüli hozamot. A tőzsdei árfolyamok szerintük az év közepén stabilizálódnak. Az év eleji árfolyam-emelkedés pedig dollárban mintegy 60-70 százalék hasznot hozott a tőzsdébe idejekorán bekapcsolódott befektetőknek.