Medgyessy mérlege • Kicsit gyorsabb infláció
A költségvetés pozíciója jó, folytatódik a tőkebeáramlás, s tartható ez évben a megcélzott 2 milliárd dolláros fizetési mérleg deficit. Az egyensúly azonban még nem szilárd, a társadalombiztosítás hiánya is nagyobb, de az infláció – s ezen belül a piaci indíttatású áremelkedés – is gyorsabb a vártnál – fejtegette Medgyessy Péter pénzügyminiszter Győrött a közgazdász-vándorgyűlésen.
MH-tudósítás
Nem történt törés a tavaly márciusban indult folyamatban – jelentette ki Medgyessy. Az első negyedév pozitívumaként emelte ki, hogy az export dinamikusan – reálértékben 13 százalékkal – növekedett. A reálbérek az első negyedévben a tervezettnél nagyobb mértékben csökkentek, ez azonban átmeneti jelenség, mivel a közalkalmazottak béremelését május–júniusban hajtják végre.
További feszültséggóc a költségvetés és a jegybank közötti elszámolás: a büdzsének korábban fölhalmozott veszteséget kell az MNB-vel szemben állnia azáltal, hogy viselnie kell a jegybank devizaadósság-csökkentésből származó árfolyamveszteségét. A jövő évtől a büdzsé ésszerűbb módon vállal részt az árfolyamkockázatból: maga is kibocsát majd külföldön kötvényeket.
Részletek a 9. oldalon
• Folytatás az 1. oldalról
Az egyensúly még nem szilárd, egyelőre nem várható a gazdaságpolitikában látványos fordulat, veszélyes volna bármiféle ilyen elígérkezés. Ugyanakkor az egyensúlyteremtés több más célkitűzéssel bővül. Ilyen cél mindenekelőtt az infláció mérséklése. Ezt azonban – hangsúlyozta a pénzügyminiszter – nem szabad adminisztratív intézkedésekkel erőltetni.
Kamatkiadások nélkül a költségvetés ma is szufficites. E többlet GDP-hez viszonyított arányának az idei szintnek kell megfelelnie, vagy akár nagyobbnak is kell lennie – mondta a pénzügyminiszter. Az állami túlelosztást (azaz a büdzsé kiadásainak GDP-hez viszonyított arányát) a tavalyi 60 százalékról előbb 50, később pedig – a nyugdíjreform bevezetésével – 45 százalékra kívánják mérsékelni. A társadalombiztosítási járulék csökkentése hasonló mértékű lesz, mint a közkiadásoké.
A rendszerváltás óta az átalakulás csak a versenyszférát, a magánszektort érintette, itt szűnt meg 1,5 millió régi s támadt 600 ezer új munkahely. Mindez érintetlenül hagyta a közszolgáltatásokat – a többi közt ezzel indokolta Medgyessy, miért van szükség a „közszféra racionalizálására”. Békesi László volt pénzügyminiszter, szocialista képviselő kiemelte: az államháztartás reformja erősen függ a politikától, így a közgazdászok kompromisszumkötésre kényszerülnek. Békesi úgy véli: ma a reformot hátráltatja a kormány „korporatív” jellege: egy olyan helyzet, amelyben a szakszervezetek „megvétózhatják” a reformot.
A pénzügyminiszter emlékeztetett rá: a '80-as években, majd '95 márciusáig váltogatták egymást a növekedés és az egyensúly kurzusai, a kétféle gazdaságpolitika összes hátrányával együtt. A dilemma – növekedés vagy egyensúly? – szerinte most feloldódóban van. Ezt a gazdaságpolitika szűkebb mozgásterével indokolta; egy olyan helyzettel, amelyben a stabilizációs intézkedések következményei érvényesülnek. Például a kamatok alakulása nem ad a kormányzat számára egyértelmű útmutatást. Hasonlóképpen, a kormány is csak jelzéseket ad a gazdaságnak; épp ezért fontos, hogy gazdaságpolitikája szavahihető legyen – fejtegette. Továbbra is kell népszerűtlen intézkedéseket hozni, de Medgyessy abban bízik, hogy a stabilitást szem előtt tartó politikának már most, rövid távon is vannak nyertesei.
Balázs Péter koppenhágai nagykövet szerint a növekedés és egyensúly ciklusait – s általában a kormányok irányzatváltásait – mindinkább keresztezik a multinacionális vállalatok, a feketegazdaság és az Európai Unióhoz való csatlakozás folyamata. Fölhívta a figyelmet: nem csak nekünk van szükségünk a csatlakozásra, az EU is terjeszkedni akar, ezért tárgyalásaink során óvakodnunk kellene a kérelmező szerepétől, inkább a föltételekre kellene helyeznünk a hangsúlyt. Látni kell azt is, hogy az EU-kérdőívben sugallt követelményeknek még a nyugati országokban sem mindig tesznek eleget.
„Igénylem a politikai konszenzust!” – hangoztatta Suchman Tamás privatizációs miniszter. Előadásában ostorozta a privatizációs eljárásról törvénymódosítást javasló koalíciós partnert, a közműtulajdonos multikat perelő önkormányzatokat – és különösen a címlapokon nem mindig jó hírt terjesztő sajtót.