Csökken a súlya az export támogatásának
Bizonyos jelek arra utalnak, hogy sikerül kompromisszumos megállapodást elérni a magyar agrárexport-támogatási gyakorlatot bíráló országokkal az immár hivatalos útra terelődő GATT-vitában – jelentette be a Közgazdász Vándorgyűlés agrárszekciójában Tarján Balázs, az FM Agrárrendtartási Hivatalának elnöke. A remélt egyezség megszületése sem mentesíti azonban az agrárirányítást attól, hogy csökkentse a támogatásokon belül az exportszubvenció részarányát.
Az exporttámogatások súlyának csökkenése együtt jár a belső dotációk arányának növekedésével, amelyen belül a közvetlen támogatásoktól a strukturális célokra adott pénzek veszik át a vezető szerepet – mondta Tarján. Meg kell teremteni a támogatások összhangját is, hogy ne forduljon elő az idei példa: míg előző évben az állatférőhelyek létesítését támogattuk, addig a januárban életbe léptetett szabályozás szűkítette az állati termékek piacra jutási lehetőségeit.
Tarján a magyar agrárrendtartás hiányosságaként említette, hogy nem épült ki a piaci intézményrendszer, így az EU-gyakorlat azonnali átvételére jelenleg képtelen az agrárszabályozás. El kell gondolkozni azon, érdemes-e szétválasztani a mezőgazdaság és az élelmiszeripar kormányzati irányítását – tette hozzá.
Szintén az exporttámogatások arányának csökkentését vetette fel Halmai Péter a Gödöllői Agrártudományi Egyetem professzora. Az exportszubvenció csatornáin a visszaélések miatt amúgy is sok pénz folyik el, így az állami forrásokat inkább az exporthitelezésre és más, a GATT által engedélyezett támogatásokra (például marketingre) kellene fordítani – vélte. Kérdéses azonban, hogy az exportra koncentrált támogatások egészének „széthúzása” a teljes agrártermékkörre, milyen – és mennyire tevékeny – alkuk révén tarthatja fenn a jelenlegi exportösztönzést.
Kiss Judit, a Világgazdasági Kutató Intézet kutatási igazgatója úgy véli, hogy az EU-hoz csatlakozás után a magyar fél fő célja az lehet, hogy az ország megőrizze a pozitív agrárkülkereskedelmi egyenleget, az unióba irányuló kivitelt pedig növelje. Erre azonban – ez a vélemény alakult ki a szekcióban – a magyar agrárgazdaság jelenlegi állapotában nem alkalmas.
• Eörsi János – Vitéz F. Ibolya – Kelemen Zoltán