PM-jelentés a kötelezettségekről • Az ÁPV Rt. „vállalt” a legtöbbet
A miniszterelnök 600, majd 900 milliárdos bejelentése felfokozta az érdeklődést az állami kötelezettségvállalások iránt. A Pénzügyminisztérium kimutatásából – melyet a kormány felkérésére készített – kiderül a többi között, hogy a kormány április végén ismert – 1991 óta hozott határozatokkal érintett – egyedi kezességvállalásai 214,4 milliárd forintra rúgnak, ebből 25,6 milliárdnyi jár le az idén. Ezt is fölülmúlják az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. kötelezettségei: a privatizátorok 398 milliárdos kötelezettséggel küszködnek, amiből az idén várhatóan 9,9 milliárdnyit „hívnak le” az ügyfelek.
MH-információ
Az egyedi kezességvállalások terén a PM kimutatása bepillantást enged a múltba is. Az 1991-től 1996 április végéig vállalt garanciák 214,4 milliárd forintra rúgnak; ebből azonban „csak” 202 milliárd van lefedve kezesi szerződéssel. A PM kimutatásának mellékletéből kisilabizálható, hogy az Antall- és a Boross-kormány 136,8 milliárdnyi garanciáról döntött, ebből 127,3-ról „3000-es” határozatban. E titkos határozatokat a Horn-kormány nyilvánosságra is hozta, egy csekély kezesség – a Beregszászi Kórház építési munkáinak befejezésére vállalt 103 millió – kivételével. Az eddigi szociálliberális kezességvállalások 89 milliárd forint értékűek.
A garanciavállalások 193,7 milliárd erejéig tartalmaznak lejárati ütemezést. Ebből 25,6 milliárdnyi kockázatvállalás már csak az idei évre szól, 35,6 milliárdnyi 1997-ig, 21,6 milliárd pedig 1998-ig „ketyeg”, a többi a később esedékes; vagyis az ebben a parlamenti ciklusban 82,8 milliárdra rúg a kockázat – ennyit „bukik” a kormány legrosszabb esetben a garanciavállalásokon. Jóval szűkszavúbb a PM kimutatása, amikor az ÁPV Rt. kötelezettségvállalásait taglalja – holott e szervezetet 398 milliárd forintnyi kezességvállalás terheli.
• Folytatása a 3. oldalon
• Folytatás az 1. oldalról
Az idei költségvetés 13 milliárd forintot különít el reorganizációra a privatizációs bevételből. Erre – amint a PM kimutatásából kiderül – már meg is történt a kötelezettségvállalás: 8 milliárd 5 millió forintot a borsodi acélipar reorganizációjára, 5 milliárdot pedig a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt. tőkeemelésére fordítanak (a korábbi közlések szerint összesen 10 milliárdot fordítanak az MBFB tőkeemelésére; ebből 2,22 milliárdra született már kormányhatározat – MH, ápr. 17.).
A PM kimutatásának lényege: az idei kötelezettségvállalások egyelőre a törvény szabta határok között maradnak. Idén áprilisig mindössze 14 milliárd forintnyi egyedi garanciavállalás történt (ebből 11 milliárdnyit állítottak a Magyar Hitel Bank kétes kinnlevőségeit fedező Risk-kötvények mögé, 6-tal pedig a tankönyvellátást támogatták), az összeg az éves keretnek egyelőre 33 százalékát teszi ki. (Igaz, ehhez jön még egy 10 milliárdnyi agrárgazdasági tétel, ahol azonban a PM szerint a kötelezettségvállalás „előre pontosan nem számszerűsíthető”. )
Hasonlóképpen a Magyar Export-Import Bank Rt. (Eximbank) hitelállománya mindössze 840 millió forint, messze elmarad a költségvetési törvényben év végére előírt 45 milliárdtól. Az állam terhére kötelezettséget alig több mint 13 milliárd erejéig vállalt az Eximbank, holott erre az idén 25 milliárdos kerete van. Az állam kisvállalkozási hiteleket viszontgarantáló Hitelgarancia Rt. -je kezességvállalásainak állománya az év végén 35 milliárd forint lehet, de május 6-áig ez mindössze 13,5 milliárdot ért el, s az év végéig is csak 15-19 milliárdos állomány várható. A mostani garanciaállomány egyébként 25,7 milliárd forintnyi kisvállalkozói hitelt tett lehetővé. E kötelezettségvállalások tehát a büdzsé számait nem veszélyeztetik, sőt – tegyük hozzá – lanyha vállalkozásserkentésre utalnak.
Április végéig a PM 111 milliárd forint értékben adott el 12 hónapos diszkont kincstárjegyet, és 31,3 milliárd értékben 1998/H kötvényt; e kötelezettségek természetesen túlmutatnak az idei éven. Ezen felül az év eddigi részében 126,7 milliárddal nőtt a költségvetés nem hiányt finanszírozó adóssága. Ebből 101,2 milliárdnyi kötvényt az MNB jegyzett le február végén, tíz- és harmincéves lejáratra, a leértékelés miatti, nem kamatozó adósság kiváltására (még további mintegy 300 milliárdnyit jegyez le az idén – MH, május 4. ). Ezen kívül a központi költségvetés 16,5 milliárd forint értékben átvállalta a társadalombiztosítás korábbi tartozását; mivel e hiányt már kincstárjegyekkel lefedezték, nem bruttó, hanem „csak” nettó államadósság-növekedésről van szó. Az átvállalt kötvénytartozást 2000 után kell visszafizetni.