Kötvénycsere a PM és a jegybank között • Kilencvenmilliárdos kamatteher a jövő évi büdzsének
MH-információ
Mintegy háromszázmilliárd forint névértékben ad át piaci kamatozású kötvényt a hetekben a Pénzügyminisztérium a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) a lejárat nélküli, nem kamatozó államadósság kiváltására. Az idén összesen – a már eddig átadott papírokkal együtt – 428 milliárd forintnyi „nullás” adósságot tesznek kamatozóvá, ami önmagában is legalább 90 milliárdos kamatterhet ró a jövő évi költségvetésre.
Az MNB külső tartozásai növekednek a leértékelés miatt: azaz rosszabb árfolyamon kell visszafizetnie a külföldről fölvett kölcsönöket, mint amilyenen ezeket fölvette. E veszteséget számolják el úgy, hogy a jegybank nettó devizaadósságára eső leértékelési különbözetet lejárat nélküli, nem kamatozó államadósságként számolják el. Más szóval elismerik, hogy a külföldi adósság visszafizetéséhez a devalválódás folytán egyre több érték megtermelésére van szükség – ám a problémát egyúttal a szőnyeg alá is söprik mindaddig, amíg a költségvetést (azaz az adófizetőket) soha vissza nem fizetendő adóssággal „terhelik meg”. Hogy azonban a leértékelés miatt keletkezett adósság legalább részben valóságossá váljék, a „nullás” adósság egy részét kötvénnyé alakítják át.
1995 végén a nem kamatozó államadósság már meghaladta a kétezermilliárd forintot, vagyis a GDP több mint egyharmadára rúgott.
• Folytatása a 9. oldalon
• Folytatás az 1. oldalról
A jegybanktörvény kétféle szabályt ír elő az adósság kamatozóvá tételére: legalább az előző év végi „nullás” adósságállomány 5 százalékát kell a költségvetésnek piaci kamatozású papírrá átalakítania (ahogy ez 1994-ben 59 milliárd, tavaly 72 milliárd forint értékben történt). Ha azonban a jegybank nettó devizatartozása ezt meghaladó mértékben csökken, a büdzsé ennek megfelelő értékű kötvényt ad át az MNB-nek, amiből azonban le lehet vonni a korábbi években teljesített kötvényátadást.
Az idén ez utóbbi szabály irányadó – tudtuk meg Riecke Wernertől, az MNB ügyvezető igazgatójától és Borbély László Andrástól, a PM Államadósság-kezelő Központ helyettes vezetőjétől. A jegybank nettó devizatartozása tavaly 559 milliárd forinttal csökkent, az 1993–94-ben teljesített 131 milliárdos „nulláscserét” levonva 428 milliárd forint idei átváltási kötelezettség adódik.
Februárban már átadott a PM az MNB-nek „nullás” adósság kiváltó – tíz- és harmincéves lejáratú – kötvényeket, 101 milliárd forintnyit (amelyek után első ízben 1997 februárjában fizeti a büdzsé a diszkontkincstárjegy-hozamokhoz igazodó kamatokat). Ezenkívül március végén megállapodott a pénzügyminiszter és az MNB elnöke abban, hogy átmenetileg a kibocsátott államkötvények, valamint 6 és 12 hónapos diszkont kincstárjegyek 5 százalékát is megkapja a jegybank, „nullás” tartozás fejében. Ez már az év elején is gyakorlat volt, áprilisban pedig 12,4 milliárd forintnyi „nullás” adósságot írtak le ennek alapján. A múlt héten lezajlott MNB-közgyűlést követő harminc napon belül azonban meg kell állapodni a végleges rendezésben, azaz abban, milyen feltételekkel alakítják kötvénnyé a még esedékes mintegy 300 milliárdos tételt.
A devizaadósság tavaly nagymértékben csökkent, ám az ország nem rótta le ezzel egy időben az adósságnak azt a részét, amely a forint értékvesztése miatt keletkezett. A nem kamatozó adósság rendezésének vázolt módja azon az elméleten alapul, hogy – mint Neményi Judit, az MNB ügyvezető igazgatója egy tanulmányában kifejtette – a leértékelés okozta veszteség az adósság visszafizetésekor „realizálódik” a jegybanknál; azaz amikor az MNB visszafizet egy kölcsönt, akkor kell elkönyvelnie a veszteséget. A nettó devizatartozás persze amiatt is csökkent, mert felduzzadtak a devizatartalékok; ám az MNB szemszögéből ez is veszteségforrás, hiszen a devizaátváltások inflációt okoznának, ha az így kiáramló vásárlóerőt nem semlegesítené a jegybank állampapír-eladásokkal, lemondva a papírok hozamától (a devizakonverzió tavaly több mint 102 milliárd forintra rúgott). Tanulmányában Neményi Judit még azt is nehezményezi, hogy a jegybanktörvény könnyebbséget ad a korábbi évek „nulláscseréje” (jelen esetben a 131 milliárd) erejéig: a vásárlóerő-semlegesítés és az adósságleépítés ugyanis óriási veszteségeket okoz a jegybanknak. E folyamat már tavaly megkezdődött, s eredményeként az MNB 6,6 milliárd forint adózás előtti nyereséget ért el, szemben az egy évvel korábbi 42,2 milliárddal.
Az idei költségvetést az államkötvények után 337,5 milliárd (ezen belül a hiányt finanszírozó kötvények után 175,7 milliárd, a „nulláscsere” kötvények után 27,9 milliárd, a konszolidációs kötvények után 97 milliárd) forint kamat terheli. A jövő évi legalább 90 milliárdos kamatnövekedéssel együtt a nulláscsere terhei már meghaladják majd a bankkonszolidáció után fizetett kamatokat.