A büdzsé legalább 1,5 milliárdot veszíthet az adókedvezményen • Sólyom László különvéleménye
Tavaly mintegy 24 milliárd forinttal terhelte meg a fizetési mérleget a közvetlen tőkebefektetések jövedelmeinek áramlása; azaz – leegyszerűsítve – ennyi osztalékot vittek ki az országból a külföldi befektetők. További leegyszerűsítésekkel ebből arra következtethetünk, hogy legalább 1,5 milliárd forintot veszít a büdzsé az Alkotmánybíróság hétfői döntése miatt.
MH-információ
A társaságiadó-törvény Békesi László pénzügyminisztersége idejében módosított 11. paragrafusa szerint a „számított adónak” (a nyereség 18 százalékának) kiemelt esetekben egésze, más esetekben csak egy része erejéig adható társaságiadó-kedvezmény. Így a „kiegészítő adó” – a többi közt a kivett osztalék utáni adó – elesik a kedvezmény alól. Ezt találta az alaptörvénnyel ellentétesnek az Alkotmánybíróság. A törvény ugyanis 1995 előtt az adó egészére 60–100 százalékos kedvezményt biztosított a külföldi befektetőknek a társaság működésének első öt évére, s további 40–60 százalékost a második öt esztendőre. (E kedvezmény feltétele, hogy a tevékenység több mint fele termék-előállításból származzék, az alapítói vagyon haladja meg az 50 millió forintot, a külföldi részesedés hányada ezen belül legalább 30 százalék legyen; a „különösen fontos”, például elektronikai, járműgyártó, mezőgazdaságigép-gyártó stb. tevékenységet végzők kapják a nagyobb mértékű kedvezményt. )
A Pénzügyminisztérium és az APEH szakértői nem tudtak válaszolni laptársaink által feltett kérdésre: vajon mennyit veszít a költségvetés az alkotmánybírósági döntés miatt. Annyit azonban tudunk, hogy a közvetlen tőkebefektetők tőkejövedelmének tavalyi egyenlege 24,2 milliárd forint kiáramlás volt. Mivel a tőkejövedelem-beáramlás mértéke elhanyagolható, mondhatjuk, hogy nagyjából ekkora volt az osztalékkivétel az idehaza, külföldi részvétellel működő vállalkozásokból. Feltételezve, hogy ezt a pénzt a 23 százalékos „kiegészítő adó” lerovása után vitték ki a tulajdonosok, e jövedelmekből 7,2 milliárdot kasszírozott a büdzsé (a PM számítása szerint a „kiegészítő adó” teljes évi összege 17,7 milliárd). A Privatizációs Kutatóintézet korábbi fölmérése szerint ((MH, márc. 3. ) a külföldi befektetések fele az iparba áramlik, a többi a különféle szolgáltatási ágazatokba megy; előbbit kedvezményezett területnek, a kedvezmény mértékét pedig 60 százaléknak véve azt kapjuk: az állam 1,8 milliárddal tartozik a külföldi befektetőknek az Alkotmánybíróság hétfői döntése nyomán. (A valóságos összeg ennél kevesebb lehet, mivel a vállalkozásoknak egyenként kell kimeríteniük a kedvezmény feltételeit. Ugyanakkor a vállalkozások más társaságiadó-preferenciákat is élveznek. )
Az Alkotmánybíróság azzal indokolta döntését, hogy „határozott időre szóló – egyszer már megszerzett – adókedvezmények általában nem vonhatók meg”, ilyesmi csak „kivételesen”, „hosszú időtartamra szóló” kedvezményeknél jöhet szóba. De Sólyom László, az Alkotmánybíróság elnöke – Ádám Antallal, Lábady Tamással és Tersztyánszky Ödönnel együtt – különvéleményt fogalmazott meg. Eszerint az indoklás „azt a veszélyt rejti magában, hogy a későbbiekben általános hivatkozási alapot képezhet”. Sólyomék úgy vélik: nem a kedvezmény időtartama a döntő, hanem hogy a megvonása miatt az érintetteket ért veszteség arányban áll-e a törvénymódosítás céljával.