Mínuszban a külkereskedelmi mérleg • Nem csak a kemény tél a ludas

Élelmiszerekben csökkent az export, nőtt az import; a vállalatok fölhalmoztak készletekből és beruházási javakból; egyes fogyasztási cikkek – ital, dohányáru, cipők, ruházati cikkek – behozatala megugrott. Mindez – a kemény tél miatt növekvő energiafogyasztás mellett – szerepet játszott abban, hogy 629 millió dollárra rúgott a külkereskedelem első kéthavi hiánya (az 1995 hasonló időszakában mért 484 millió dollárral szemben).

MH-információ
A nagymértékű külkereskedelmi hiányt az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium (IKM) a kemény téllel és a külföldreteljesített bérmunkákhoz szükséges alapanyag-behozatallal magyarázta a múlt héten. Bérmunkában azonban már az első két hónapban is 96 millió dolláros kereskedelmi többletet produkált az ország, igaz, ez elmarad az 1995. január– februári 121 millió dollártól. Az energiahordozók importja csakugyan nagymértékben – 80,5 millió dollárral – bővült a tavalyi év hasonló időszakához képest, s e tényezőnek is szerepe volt abban, hogy az összes behozatal dollárértékének növekedése (11 százalék) messze felülmúlta az összes kivitelét (5,9 százalék). Csakhogy energiahordozók nélkül is 331 millió dollár volt január–februárban a külkereskedelmi hiány, szemben az egy évvel korábbi 281 millióval. Energiahordozók nélkül ugyanis az import 8,3 százalékkal, az export 6,6 százalékkal nőtt.
Az IKM termékforgalmi mérlegéből (lásd táblázatunkat) kiderül: a gabona- és lisztexport elmaradása is hozzájárult a gyenge külkereskedelmi mérleghez. Élelmiszer-gazdaságunk általában is exportmérséklésre kényszerült, miközben némileg bővült az élelmiszerek behozatala. Kivétel az ital, a dohányáru (és, ami táblázatunkban nem szerepel: a fűszerek és más élvezeti cikkek), amelyeknél egyaránt nőtt a be- és kiáramló forgalom.
A mérlegromlás másik oka a különféle „feldolgozott termékeknél” keresendő. E kör – idetartoznak a vegyipari, fa-, papír-, textilipari félkész- és késztermékek – 13,5 százalékos importnövekedést mutatott január–februárban, 8,6 százalékos exportnövekedéssel szemben. A behozatal különösen a bőröknél (45 százalék), a vegyi alapanyagoknál (25 százalék), a vastermékeknél (37 százalék) nőtt 1995 első két hónapjához képest, de importbővülés figyelhető meg néhány jellemzően fogyasztási árucsoportban is: a gyógyszerekből 14 százalékkal, a ruházati cikkekből 26, a cipőkből 33, a mosó- és illatszerekből 10 százalékkal többet hoztunk be, mint a tavalyi év elején.
A gépek, gépi berendezések árucsoportja javította a külkereskedelem első kéthavi mérlegét: a kivitel e körben 13,5 százalékkal, a behozatal csupán 2,9 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz képest. Az irodai, adatfeldolgozó és a híradás-technikai berendezések kivételével valamennyi árucsoportban nőtt az export; az import az általános rendeltetésű ipari gépeknél, az irodai, adatfeldolgozó berendezéseknél, a villamos gépeknél és a közúti járműveknél nőtt.
A reálbérek a versenyszférában az első két hónapban mintegy 6 százalékkal csökkentek – ennek ellenére egyes jelek az importból való fogyasztás bővülésére utalnak. A külkereskedelmi mérleg romlásának másik magyarázata az lehet, hogy a vállalatok készletberuházásokkal készülnek – az IKM közlése szerint növekvő – rendelésállományuk kielégítésére. A kormány az év egészében 2,5 milliárd dolláros külkereskedelmi hiánnyal számol, ebből 2 milliárd számítana be az év fizetési mérlegébe.