Bokros: reform után jöhet az adócsökkentés
Márciusig elkészülnek az államháztartási reform irányelvei, majd ezután lehet szó a személyi jövedelemadó esetleges 1997. évi csökkentéséről – mondta egy sajtóbeszélgetésen Bokros Lajos. A pénzügyminiszter szerint ősszel már nem lesz szükség energiaár-emelésre. Mint megtudhattuk, a privatizációs többletbevételnek köszönhető kamatmegtakarítás jóval szerényebb, mint amit sokan reméltek: Bokros ezt 15-20 milliárd forintra becsüli.
MH-információ
Bokros Lajos úgy tervezi, hogy az MSZP márciusi kongresszusáig elkészülnek az államháztartási reform (a nyugdíjrendszer átalakítása, az új egészségügyi, önkormányzati, köz- és felsőoktatási finanszírozás) irányelvei.
Ezeket a második negyedévben tárgyalná meg a kormány és az Érdekegyeztető Tanács, majd szeptemberben törvénytervezetek formájában kerülhetnének a parlament elé.
Adóreformra, vélekedik Bokros, csak akkor kerülhet sor, ha az említett területeken érdemi előrelépés történik. Kismértékű személyijövedelemadó-csökkentésbe ugyanis nem volna érdemes belevágni, egy megfelelő – 30-50 milliárdos – mérséklésnek viszont az a feltétele, hogy a tárcák érdemben engedjenek költekezési igényeikből.
• Folytatása a 19. oldalon
• Folytatás az 1. oldalról
1997-ben az szja-bevételek mellett a vámtarifákat is csökkenteni kell, mivel a nemzetközi egyezmények erre köteleznek; továbbá írásban is vállalta a kormány, hogy a vámpótlékot csak az év közepéig veti ki.
A kettő mintegy 50-50 milliárd forint bevételkiesést okoz majd, így az szja tervezett csökkentésével együtt 150 milliárd forint bevételkiesés ellentételét kell megtalálni a '97-es költségvetési irányelvek kidolgozása során.
Folynak a tárgyalások a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD-hez) való csatlakozásunkról. A fejlett ipari országokat tömörítő szervezet fiskális bizottsága előtt a PM közigazgatási államtitkára jelent meg, s Bokros szerint „átmentünk a vizsgán”. Ám további feltétel, hogy a parlament a nemzetközi gyakorlathoz igazítsa a banktitok szabályozását. E módosítást a pénzügyminiszter – az új pénzintézeti törvény keretében vagy akár önálló törvénymódosításként – már márciusban nyélbe kívánja ütni.
Az OECD kívánalma az is, hogy a Budapesti Értéktőzsdén is forogjanak a legjobb, 3 A minősítésű külföldi értékpapírok – ezt a devizatörvény további liberalizálása biztosítja majd. Ezenkívül 1997. december 31-éig lehetővé kell tennünk a külföldi pénzintézeteknek, hogy fiókot nyissanak hazánkban. Minderről a pénzügyminiszter február 6-án, Párizsban tárgyal a nemzetközi szervezettel.
A Nemzetközi Valutaalappal kötendő szerződésről a pénzügyminiszter elmondta: a kormány szándéknyilatkozatban vállalt kötelezettséget arra, hogy a társadalombiztosítási alapok költségvetését március 12-éig elfogadja a parlament, s eszerint együttes hiányuk a 17 milliárd forintot nem haladja meg. Mint ismert, az Országgyűlésnek benyújtott tervezetet (s benne a nyugdíjbiztosító minimális és az egészségbiztosító nulla deficitjét) az érintett önkormányzatok irreálisnak tartják, sőt a tavalyi 20-20 milliárdnál nagyobb mértékű deficitet jeleznek előre. Bokros reméli, a parlamenti többség a deficitlefaragás álláspontjára helyezkedik majd. A kormány csütörtöki ülésén egyébként szóba került a Népjóléti Minisztérium 13 milliárdos „csomagja” a fogászat, a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök igénybevételének támogatásáról; a kérdés tárgyalását azonban későbbre halasztották, mert az említett összegre nincs fedezet a költségvetésben.
Jónak látná a pénzügyminiszter, ha idén már csak márciusban kerülne sor energiaár-emelésre (a gáz ára ekkor átlagban 25, a villamos energiáé 18 százalékkal emelkedik). A kormány egy határozata említést tesz ugyan egy esetleges őszi áremelésről is, ám Bokros szerint ezzel már értelmetlenül nőne az infláció. Úgy véli, ki kellene törni abból az ördögi körből, amelyben egyfelől a hatósági árakat az átlagos dráguláshoz igazítják, másfelől az áremelkedés döntő részét a hatósági áremelés okozza. Kérdésünkre, vajon az idei 20 százalékos infláció nem eredményez-e reálfelértékelődést, azaz nem okoz-e nehézséget az exportőröknek, hogy a csúszóleértékelés a januártól decemberig „csak” 15-16 százalékos devalválást idéz elő, Bokros úgy válaszolt: a tavalyi leértékeléssorozat biztosított némi „tartalékot” az exportőröknek.
A Magyar Nemzeti Bank tavaly végül is nem lett nyereséges, így a büdzsének vissza kellett fizetnie az MNB által befizetett előleget – tudtuk meg. Hogy az MNB idei veszteségét elkerüljék, a költségvetés jegybankkal szembeni nullakamatozású, lejárat nélküli adósságából (ami december végén kereken 2000 milliárd forintra rúgott) 5 százalékot, azaz 100 milliárdot piaci kamatozású, hosszú lejáratú államkötvénnyé, további 30 milliárdnyit kincstárjegyekké alakítanak át. (A nullakamatozású adóssággal a forint leértékelődését számolja el egymás közt az MNB és a büdzsé. Az MNB-nek az idén vesztesége keletkezne amiatt, mert most kell visszafizetnie régi, 50-70 forintos árfolyamon felvett adósságait; azaz az adósságot 2-3-szor annyiért fizeti vissza, mint amennyiért fölvette. )
Bokros 15-20 milliárd forintra becsüli azt a közvetlen kamatmegtakarítást, amelyet a 1995–96-os privatizációs bevétel államadósság-csökkentésre fordított része eredményez. Ebből a szempontból csak a 3 milliárd dollárra tehető külső adósságcsökkenés jelent tényleges megtakarítást – tette hozzá. A privatizációval lecsökkent adósság azonban módot ad arra, hogy az állam a nyugdíjreform költségeit kötvények kibocsátásával fedezze.