Támogatták az MNB alelnökjelöltjét
MH-információ
A parlament költségvetési és gazdasági bizottsága tegnap meghallgatta Bodnár Zoltánt, a Magyar Nemzeti Bank alelnökjelöltjét, és – négy, illetve öt tartózkodással – támogatta kinevezését.
A kinevezést Nagy Sándor megüresedett alelnöki széke indokolja. Bodnár Zoltán 37 éves, jogász, 1990 végéig az ELTE Jogi Karán, a pénzügyi jogi tanszéken tanított, 1989-ben, a nemzeti kerekasztal-tárgyalásokon az MSZMP szakértőjeként a pártok pénzügyi szabályozása volt az asztala, közben az MNB pénz- és tőkepiaci főosztályán is vállalt félállást. Ide főállásba 1991-ben, a főosztály akkori vezetője, Bokros Lajos hívására került, majd 1991 őszétől 1993 nyaráig az MNB ügyvezető igazgatója és elnöki tanácsadója, ezután a CIB (Közép-európai Nemzetközi Bank) ügyvezető igazgatója volt, innen követte ez év áprilisában Surányi Györgyöt vissza az MNB-be, ügyvezető igazgatónak. E minőségében a devizaengedélyezési, a nemrég létrehozott szabályozási és a jogi főosztály, valamint az OECD- és EU-csatlakozással foglalkozó önálló osztály tartozott a felügyelete alá.
A jövő évre meghirdetett havi 1,2 százalékos leértékelés évi 15,4 százalékos devalválást jelent; tartható-e ez a 19-20 százalékosra prognosztizált infláció mellett? – hangzott a meghallgatáson a képviselői kérdés. Bodnár Zoltán válasza: pillanatnyilag az intervenciós sáv alsó határán áll a forint (azaz jól áll), márpedig ez a sáv a forint középárfolyamához viszonyítva kétszer 2,25 százalékos mozgást tesz lehetővé. Ha a jegybank nem folyamatos árfolyam-korrekció céljából, hanem csak végső esetben veti be az intervenció eszközét, akkor az intervenciós sáv tartalékot jelent a kérdésben feszegetett különbség áthidalására.
A közelebbi feladatkörét érintő kérdésekre válaszolva Bodnár Zoltán elmondta: a készülő devizatörvény-tervezet biztosítja majd az IMF VIII. cikkelye szerinti konvertibilitást, de a tőkeműveletek terén engedélyköteles lesz a forint külföldi felhasználása mind a vállalatok, mind a magánszemélyek számára. Az OECD – fejtette ki – a csatlakozás előtt valószínűleg megérti ezt a korlátozást. Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államokban nem fizetnek kamatot a devizabelföldieknek a külföldi pénzben tartott betétjük után, az alelnökjelölt azt felelte: nálunk a devizabetét „szent tehene a devizaszabályozásnak”.