Surányi szerint kordában kell tartani a társadalombiztosítást • A tb másként gondolja
A társadalombiztosítási alapok ez évben 40-50 milliárd forint hiányt produkálnak (szemben a júniusban elfogadott tb-költségvetés nulla egyenlegével). Erről Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke tájékoztatta a parlament költségvetési bizottságát. Szerinte ezzel is magyarázható, hogy az ez évi infláció (29 százalék) két százalékkal meghaladja a jegybank elvárásait.
MH-információ
November közepi adatokból nem lehet korrekt módon becsülni a társadalombiztosítási alapok év végi hiányát – nyilatkozta lapunknak Simsa Péter az Egészségbiztosítási Önkormányzat alelnöke. December 15-e után folynak be a novemberi s decemberi járulékbevételek, ennek azért van jelentősége, mert hosszú évek tapasztalata szerint az év utolsó hónapjaiban megnő a fizetési kedv. Az év végén növekednek a folyó járulékbevételek is, hiszen novembertől szerény bérkiáramlás-növekedés tapasztalható. Az sem segíti a költségvetési egyensúly biztosítását, hogy állami vállalatok – köztük a MÁV – mintegy 7 milliárd forint járulékkal tartoznak a biztosítónak. Ennek ellenére a biztosító feletehetően nem tudja teljesíteni a korábban vállat kötelezettségét, miszerint az év végi hiány 10 milliárd forint körül alakul, de Surányi György becslései mindenképpen túlzóak – kommentálta Simsa Péter.
Mészáros Tamás, a nyugdíjbiztosító elnöke – a Surányi-féle bejelentés előtt – úgy nyilatkozott, hogy az alap hiánya év végén 5 milliárd körül alakul, abban az esetben, ha decemberig folyó járulékból és rendkívüli bevételből plusz 10 milliárd befolyik a biztosító kasszájába.
Surányi György az idei pénzügyi folyamatokról és az MNB jövő évi monetáris politikai elveiről beszélt a bizottság előtt. A fejlemények március óta – fejtette ki – lényegében megfelelnek az akkor módosított monetáris elvek követelményeinek, sőt a folyó fizetési mérleg 2,5 milliárd dolláros hiánya és a 2 százalék körüli gazdasági növekedés jóval kedvezőbb, mint amit korábban vártak. Viszont októberben 47 milliárd volt a társadalombiztosítási alapok deficitje, s a jegybank elnöke nem lát komoly esélyt az év végéig érdemi javulásra. „Súlyos túllépés történt – szögezte le Surányi –, mégpedig a parlament akarata és ellenőrzési joga ellenére. „ Kérésre megígérte: a bizottság rendelkezésére bocsátja az adatokat a tb deficitjéről.
Az államháztartás (s benne a társadalombiztosítás) hiánya a pénzpolitikának olyan „külső”, a jegybanktól független adottsága, amelytől pedig alapvető célja, az infláció leszorítása függ. A másik fontos adottságról, a reálbérek 9-10 százalékos idei csökkenéséről Surányi megjegyezte: ez most indokolt volt, hiszen vissza kellett venni a '94-ben, fizetésimérleg-romlás árán végbement közel 8 százalékos reálkereset-emelkedésből. Hosszú távon azonban nem tartható fenn, hogy ezen az úton tartsuk fenn az egyensúlyt. A járható út: az államháztartási kiadások tartós csökkentése. Vagyis, ha jól értjük, a jegybank elnöke híve a racionalizálásnak, de nem az egyéni közalkalmazotti, köztisztviselői bérek leszorításának.
Ugyanakkor – tette hozzá – bár az egyes bérkövetelések jogossága nem vitatható, ha valamennyit teljesítenék, ez az infláció és a kamatok emelkedésén keresztül a gazdaság növekedését vetné vissza. Surányi szerint veszélyes, ha a reálbérben történik megegyezés (pedig, mint ismert, erre készülnek az ár-bér megállapodás során). Ezzel ugyanis kezdetét veheti a bérindexálás, azaz a béremelés automatikus árakhoz igazítása, ami fokozhatja az inflációt. Ehelyett a nominális bérekben kellene megállapodni – mondta.
A privatizációs bevétel ez év végére és jövő évre várható 2 milliárd dollárját az ország nettó adósságcsökkentésére kell fordítani – magyarázta az MNB elnöke –, mivel a mostani havi 100-120 millió (évi 1-1,5 milliárd) dollárnyi készpénzbeli működőtőke-beáramlás egyelőre nem fedezi teljesen a folyó fizetési mérleg deficitjét. Azzal, hogy nem költjük el a privatizációs bevételeket, „időt vásárolunk” magunknak a külső fizetések és az államháztartás deficitjének további leszorítására. A magánosítás bevételét a költségvetés arra fordítja majd, hogy csökkenti korábban felhalmozott tartozásait a jegybankkal szemben.
A csúszó leértékelés havi 1,2 százalékos ütemét, amelyet a jövő év első felében alkalmaznak, a második félévben lehetőleg tovább csökkentik. De csak akkor, ha az inflációs várakozások s vele a kamatok is tovább mérséklődnek – tette hozzá Surányi. Az MNB tartózkodik a kamatok mesterséges leszorításától, rövid lejáratú műveletei során a piaci kamatokhoz alkalmazkodik. Biztató, hogy ez év közepén megállt a kamatok két éve tartó növekedése, nőtt a kereslet a hosszabb lejáratú kincstárjegyek iránt, az éves lejáratú állampapírok hozama pedig az év közepi 36-ról 30,5-30,6 százalékra csökkent.
A külső adósságaink év eleji 6 éves átlagos lejárata mostanra 7 évre emelkedett –hallhattuk. Devizatartalékaink 6-7 havi importot fedeznek, ami eléri a fejlett országokban tapasztalható 5–12 hónapos szintet.