132,6 milliárd a jövő évi költségvetési hiány • Dinamikusan nőnek a személyijövedelem- és a játékadó-bevétek
A központi költségvetés jövőre 132,6 milliárd forint hiányt produkál 2086,6 milliárdos kiadási és 1954 milliárdos bevételi főösszeg mellett – döntött tegnap hajnali háromkor a parlament. (A hiány 23 milliárddal kisebb a '95-ös pótköltségvetésben rögzítetteknél. ) Az elfogadott deficit 7,9 milliárddal több, mint amennyit a kormány szeptember végén beterjesztett.
MH-információ
Bokros Lajos pénzügyminiszter bejelentette a szavazás előtt: a kormány által támogatott módosító indítványok 7,6 milliárdos hiánynövekedést okoznak, ennek ellenére a teljes államháztartási deficit a GDP 4 százaléka alá kerül. A végül elfogadott módosítványok valójában 10,4 milliárddal terhelik a '96-os büdzsét, e szépséghibát azonban a költségvetés általános tartalékának több mint 2,5 milliárdos megnyirbálásával enyhítették.
Mint ismert, a legnagyobb többletkiadást a köztisztviselők, közalkalmazottak béremelésére elkülönített, a kormányzati szervek és az önkormányzatok között fele-fele arányban megosztott 30 milliárd, továbbá a Bős–Nagymaros-vita folytán az osztrákoknak fizetendő 2,25 milliárd forintos kamat okozta.
A kormány ajánlása ellenében megszavazták azt a módosítást, hogy a felsőoktatási alaptandíjak az állam „központosított bevételét” képezik. Igaz, az így „kieső” 2,6 milliárd erejéig mentesült is a művelődésügyi tárca a felsőoktatás-fejlesztés finanszírozása alól. „Föllázadtak” a honatyák az ellen a javaslat ellen is, hogy Esztergomról a fővárosba kellene áttenni az Alkotmánybíróság székhelyét. E szavazás persze nem kerül pénzébe a büdzsének; mint ahogy az sem, hogy – a BIT-esek kezdeményezésére – nem adta áldását a Ház arra, hogy megszüntessék az ifjúsági koordinációs alap önállóságát.
A kormány szándéka ellenére szavaztak meg viszont 28 millió forinttal többet a fogyatékosokat képviselő szervezetek, 450 millió forint pluszt az Illyés Alapítvány, 100 milliós növelést az Új Kézfogás Alapítvány, 50 millióst a külföldön élő magyarokat segítő alapítvány támogatására. Továbbá engedett Bokros az SZDSZ-nek, és úgy emelik az egyházi intézmények apanázsát, hogy közben mégsem rövidítik meg a honfoglalás ezeregyszáz éves évfordulójának ünnepségeire szánt keretet (viszont a kisebb koalíciós partner által nehezményezett másik tételből, a felsőoktatási integráció dologi kiadásaiból rendületlenül elvontak 50 milliót).
Mindezt 6,9 milliárdnyi belföldi kamatmegtakarítással és nettó 12,5 milliárdos adóbevétel-növeléssel igyekeztek ellensúlyozni. A hajnalban megszavazott minisztériumi főösszegek fényében bevételi oldalon 26 százalékkal több személyi jövedelemadó, 25 százalékkal több társasági adó folyik be, mint amennyit idén várnak; a játékadó 51, az áfa 16, a fogyasztási adó 22,5, a lakossági illetékbevétel 28 százalékkal nő, viszont a vámbevételek – az elfogadott előrejelzésből ítélve – 3,4 százalékkal csökkennek.
A kiadások terén azokat a tárcákat, intézményeket tekinthetjük előnyben részesítettnek, amelyeknek keretei az ideihez képest a 20 százalékra becsült inflációnál nagyobb mértékben nőnek. Ilyenek: a bíróságok, az Állami Számvevőszék (még ha egy kétharmados többséget igénylő szavazásnál el is „vérzett” a számvevők illetménypótlék-emelésének terve), a közlekedésügy, a földművelésügy, a Központi Statisztikai Hivatal és a Gazdasági Versenyhivatal (lásd táblázatunkat).
Viszont ilyen szempontból hátrányba kerültek a nagy minisztériumok (Belügyminisztérium, Művelődési és Közoktatási Minisztérium), a népjóléti tárca (a családi támogatások csökkenése miatt), a létszámcsökkentésben „vezető” tárcák (honvédelmi, ipari tárca), a kulturális területek (akadémia, Magyar Távirati Iroda, rádió, televízió) és az önkormányzatok, már ami állami támogatásukat illeti. A belföldi államadósság miatt fizetendő kamatok és kamatköltségek az elfogadott előirányzat szerint 546 milliárd forintra rúgnak, viszont az inflációnál jóval kisebb mértékben emelkednek.
A központi költségvetés kiadásai 1996-ban
Fejezet Kiadás Változás (millió 1995-höz forint) képest (%)
Köztársasági elnökség 244 16,2
Országgyűlés 3842 22,8*
Pártok, társadalmi szervezetek 2 863 5,9
Alkotmánybíróság 339 21,1
Legfelsőbb Bíróság 823 25,3
Ügyészség 5 012 12,5
Állami Számvevőszék 1 121 28,7
Miniszterelnökség 46 943 –16,2*
Belügyminisztérium 94 241 8,5
Önkormányzatok támogatása 330 277 3,3*
Honvédelmi Minisztérium 78 982 4,8
Népjóléti Minisztérium 254 954 6,4
Igazságügyi Minisztérium 12 382 14,2*
Közlekedési, Hírközlési
és Vízügyi Minisztérium 104 491 34,9
Külügyminisztérium 12 795 21,5
Földművelésügyi Minisztérium 50 108 26,9*
Agrártámogatások 69 300 20,5*
Munkaügyi Minisztérium 7 605 –9,2*
Pénzügyminisztérium 52 670 –0,1
Termelési ár-, fogyasztói ár- és lakástámogatás (PM) 113 200 21,4
Kezességvállalás, vegyes (PM) 14 500
Művelődésügyi és Közoktatási Minisztérium 131 774 7,6
Ipari és Kereskedelmi Minisztérium 30 729 –18,0*
Környezetvédelmi Minisztérium 13 011 6,7
Magyar Tudományos Akadémia 12 557 7,7*
Magyar Távirati Iroda 1 624 2,4
Magyar Rádió 9 261 10,3
Magyar Televízió 25 497 8,7
Gazdasági Versenyhivatal 297 31,6
Központi Statisztikai Hivatal 3 519 42,6
Országgyűlési Biztosok Hivatala 439 555,2
Bíróságok 12 739 25,6
Nemzetközi elszámolások 41 824 –17,7
Belföldi kamatok, kamatköltségek 546 612 9,3
A *-gal jelölt értékek kiszámításakor igyekeztünk figyelembe venni a szervezeti, átsorolási változásokat.