Csökken a megtakarítások reálértéke • Eladósodás pénzszűkítés mellet
Ha az ország adósságát a tavaly év végi árfolyamon mérjük, akkor az első félév végére bruttó 30,1 milliárd, nettó 19,7 milliárd dollárt kapunk – hívja föl a figyelmet a Magyar Nemzeti Bank legújabb havi jelentése. Folyó árfolyamon viszont az adósság bruttó 33 milliárd, nettó 22 milliárd dollár volt.
MH-információ
Az adósságállományt – magyarázza a jelentés egy lábjegyzetben – nemcsak a tényleges tranzakciók (hitelfölvételek és törlesztések) és a keresztárfolyamok (a dollár gyengülése) alakítják, hanem technikai elszámolások, átértékelések is. Ilyenek lehetnek például a korábbi nem konvertibilis adósság vagy követelés konvertibilissá alakítása vagy korábbi tételek leírása. Csakhogy e technikai tényezők csökkenthetik is a nettó adósságainkat: így követelésállományunk júniusban 0,7 milliárd dollárral nőtt amiatt, mert nyitott határidős ügyleteket a hosszú lejáratú aktívumok közé számították.
Az 1994 és 1995 júniusa között végbement 6,5 milliárd dollárnyi bruttó adósságnövekedés 49 százaléka a keresztárfolyam-változásokkal, 39 százaléka a tényleges hitelforgalommal magyarázható. Igaz, nettó adósságban viszonylag kisebb a „csapás”, amit hazánkra a dollár gyengülése mért (lásd táblázatunkat).
Az egyéves nettó adósságnövekedés 3,9 milliárdjáért „csak” 1,3 milliárd dollár erejéig „felelős” a kormány és az MNB, a többi a vállalkozásokat és a pénzintézeteket terheli. A kormányzati szektor nettó 137 milliárd, az üzleti szektor nettó 435 milliárd dollár hitelt vett föl az első félévben. A külföldiek devizabefektetései június végén 8,1 milliárd dollárra rúgtak, ami bő 1 milliárdos növekedés a tavaly év végi állományhoz képest; a magyarok külföldi befektetései eközben 291 millióról 477 millió dollárra nőttek.
Idehaza a lakossági megtakarítások az első félévben 191,5 milliárd, az első nyolc hónapban 239 milliárd forinttal gyarapodtak; utóbbi még csak előzetes adat, de azért mutatja, hogy a megtakarítások már meghaladják (tehát képesek finanszírozni) a központi költségvetés augusztusig fölhalmozódott hiányát (206 milliárd forint). Másrészt a növekedés 1994 végéhez képest csak 17,1 százalék, szemben a fogyasztói árak első nyolchavi 19,6 százalékos emelkedésével. Azaz reálértékben csökkennek ez évben a lakosság megtakarításai – derül ki az MNB jelentéséből.
Márciusig a devizamegtakarítások havi átlagban 18,2 milliárddal bővültek, áprilistól augusztusig viszont csak átlag 8,6 milliárddal, de ennek is nagyobb része a forint leértékeléséből adódik. A forintmegtakarítások ellentétesen alakultak: márciusig állományuk csökkent (havi átlagban 4,3 milliárddal), ettől fogva viszont emelkedett (augusztusig átlagban 8,6 milliárddal). A jelentés beszámol arról, hogy a régi lakáshitelek kamatemelésének hírére a lakosság fokozta törlesztéseit, és a növekvő kamatlábak mellett kevésbé vett föl új hiteleket; így aztán a lakossági hitelállomány mindössze 1,1 milliárd forinttal bővült januártól augusztusig.
Az üzleti szektor bankhiteltartozása júliusig 82,6 milliárd forinttal (9,4 százalékkal), betétei elhanyagolható mértékben, 0,3 milliárd forinttal növekedtek. A hitelállományon belül a mezőgazdaság, a kereskedelem, az energia- és kommunális szolgáltató, valamint a pénzügyi szféra növelte, a feldolgozóipar és az építőipar csökkentette a részesedését. Dinamikusan nőtt a devizahitel-állomány (árfolyam-intézkedéseket kiszűrve is havi 2,5–5 milliárd forinttal), aminek nagy lökést adott márciustól a csúszó leértékelés: a vegyesbankok forintellátottsága szűkös, a vállalkozások pedig devizában jutnak hozzá olcsóbban forrásokhoz. Épp fordított a helyzet a pénztartásban. A bankközi devizapiac azonnali üzletkötései során az MNB januárban 9,4 milliárd, februárban 95,4 milliárd forinttal több devizát adott el, mint amennyit vásárolt, márciustól június végéig viszont 176,5 milliárdos vételi többletet bonyolított le.
A tágabb értelemben vett pénzállomány 4,2 százalékkal nőtt az első hét hónap során. Az MNB pénzintézeteknek nyújtott hitelei július végén 52,6 milliárddal csökkentek, a pénzintézetek MNB-nél tartott betétei viszont 172 milliárddal nőttek az 1994 végi állományhoz képest. Így tehát, miközben az üzleti szektor fokozott mértékben eladósodott külföldön, ezt idehaza a jegybank pénzszűkítéssel, restrikcióval ellensúlyozta.