Önkormányzati ütköző • 1995.09.04
MH-infomáció
A kormány múlt heti döntésével a Koalíciós Egyeztető Tanács elé utalta a kérdést: vajon a Pénzügyminisztérium vagy a Belügyminisztérium – a szocialisták vagy a szabaddemokraták – változatát fogadják-e el a helyi önkormányzatok jövő évi finanszírozásának vitatott kérdésében. Ez persze nem olyan fajsúlyos, mint például az, hogy fönnmarad-e a koalíció: annak a 36 százaléknak a további elosztásáról van szó, amennyivel az önkormányzatok a személyi jövedelemadóból részesülnek.
A PM a 36 százalékos szja-részből 25-öt hagyna az önkormányzatoknál a helyben képződő jövedelem arányában, 11-et pedig – némileg leegyszerűsítve – a települések lélekszáma alapján, a jövedelemkülönbségeket kiegyenlítve osztaná föl. A BM ezzel szemben 28–8 százalékos megosztást javasol.
Mindkét megoldás kompromisszumot jelent a felek eredeti javaslatához képest. A PM (és a Nemzetközi Valutaalap), mint ismert, korábban amellett kardosodott, hogy az önkormányzatok idei 35 százalékos részesedését 15 százalékra nyomják le, s ellentételképpen a feladatonként pántlikázott támogatásokat (a normatívákat) emeljék. A BM viszont kitartott volna az idei szisztéma mellett (jelenleg az említett 35 százalékból 29,6-et juttatnak a helyben képződő szja arányában, a többivel a munkanélküliek jövedelempótló támogatását finanszírozzák).
Az inkább jövedelem, vagyis szja-arányos leosztás a nagyobb, gazdagabb településeknek kedvez, másrészt önállóbb gazdálkodásra sarkallja a településeket; az erőteljesebben a normatívákra (vagy ami hasonló: a létszámarányosan leosztott szja-ra) épülő rendszer a kiegyenlítődést szolgálja, ugyanakkor a helybéli gazdálkodás központosítottabb tervezését jelenti. A Lamperth Mónika MSZP-képviselő által javasolt s a kormány által elfogadott kompromisszum szerint 1998-ig fokozatosan egy 20 százalék jövedelemarányos, plusz 20 százalék létszámarányos szisztémára térnek át. Ennek első állomása volna a jövő évi 25 plusz 11, illetve 28 plusz 8 százalékos elosztás.
Egy, a szerkesztőségünk birtokába jutott számítási anyag szerint a PM és a BM is azzal számol, hogy a központi költségvetés 421,8 milliárddal támogatja jövőre az önkormányzatokat (szemben azzal a 414,5 milliárddal, amit az augusztus 25-ei kormányülés után bejelentettek). Ezen belül az önkormányzatoknak juttatott szja – az idei 93,6 milliárddal szemben – 102,9 milliárdra rúg 1996-ban. Utóbbi összeget a PM-változat szerint a következőképpen osztanák föl: „helyben marad” (azaz szja-arányos) 71,4 milliárd, az alacsony jövedelmű helységek szja-kiegészítésére 6 milliárd, „normatív úton” (azaz döntően népességarányosan) történő leosztásra 25,5 milliárd fordítandó. Ezzel szemben a BM számai: „helyben marad” 82,3 milliárd, szja-kiegészítés 12,2 milliárd, „normatív úton” 8,4 milliárd.
Az önkormányzatok központi költségvetési forrásai mintegy 20 milliárddal (5 százalékkal) bővülnek jövőre az idei támogatásokhoz képest. A PM- és a BM-változat azonban különbözik egymástól abban, hogy a támogatásnövekedésen miképpen osztoznak a különféle településtípusok. Amint táblázatunkból látható, a nagy kontra kis település dilemma elsősorban a városoknál éleződik ki, mivel a falvaknál a BM javasolta nagyobb összegű szja-kiegészítés érvényesül.
Egyelőre még a jövő zenéje az is, hogyan alakulnak az önkormányzati normatívák. Amint Lamperth Mónikától megtudtuk, az MSZP az oktatási normatívák emelésének adna prioritást; az általános iskolai támogatást például legalább 60 ezer forintra emelné a jelenlegi 41 ezer forinttal szemben. A birtokunkba jutott számítási anyag szerint a PM megadná a 66 ezer forintot is, míg a BM a mérsékeltebb emelés (52 ezer forint) híve, s hasonlóan különböznek egymástól a véleménynek más oktatási normatívák esetében is. A BM viszont inkább előnyben részesítené a településüzemeltetésre, továbbá az elmaradott térségeknek „pántlikázott” támogatásokat.
A településtípusok részesedése a központi támogatás növekedéséből (százalék)
Településtípus PM- változat BM-változat
Megyei önkormányzatok 10,7 6,8
Főváros+kerületek 20,1 32,0
Megyeszékhelyek 14,9 15,6
Többi város 30,0 17,0
Nagyközségek 10,5 9,0
Községek 13,8 19,6
Összesen 100,0 100,0