A Kopint-Datorg konjunktúrajelentése • Túlzottak a megszorítások
MH-információ
A Kopint-Datorg Rt. kutatói tegnapi sajtótájékoztatójukon „túlzottnak” nevezték a kormány javaslatát a költségvetési hiány jövő évi lefaragására. Arra számítanak, hogy a GDP az idén 1-2 százalékkal, jövőre pedig 2-3 százalékkal gyarapodhat (szemben a 0-2, illetve 1-2 százalékos kincstári előrejelzéssel).
Mint ismert, a kormány az államháztartás az idei, GDP-hez viszonyítva 6,9 százalékos hiányát jövőre 4 százalékra kívánja lefaragni. Ám kamatkiadások nélkül már az idén 1,9 százalékos költségvetési többlet keletkezik, és jövőre ez a többlet 4,2 százalékra nőne. A Kopint legújabb konjunktúrajelentésében megállapítja: jövőre is épp elegendő volna az 1-2 százalékos kamatok nélküli szufficit, az ország eladósodottsága (azaz a nettó adósság mértéke) ekkor még nem növekedne, vagyis megőrizné az ország fizetőképességét. A túlzott deficitlefaragás – így a jelentés – „megakaszthatja a gazdaság megindult növekedését”.
A gazdaság növekedését most elsősorban a kivitel és a beruházások serkentik. Utóbbiak várhatóan 7-8 százalékkal bővülnek az idén (változatlan áron), ami számottevő, bár elmarad a tavalyi 11,5 százaléktól. A külföldi nettó magánhitelek beáramlása az első félévben 0,9 milliárd dollárra rúgott; a Kopint fölmérései szerint az exportrendelések épp a külföldi hitelből beruházó cégeknél nőnek a legdinamikusabban.
Az első nyolc hónapban a kivitel 17,4 százalékkal nőtt a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva, viszont a behozatal emelkedése lassuló ütemű, 11,6 százalékos volt. A gazdaságkutató cég arra számít, hogy az év további részében jelentősen gyorsul az export bővülése, miközben a behozatal nem nő számottevően (az éves változatlan áras prognózisok: export 8, import 1 százalékos növekedés). Közben azonban a belföldi piac szűkül, és – hívja föl a figyelmet a Kopint, a kivitel 1993 évi összeomlásának példáját idézve – hosszabb távon az ilyen típusú növekedés nem tartható fenn. A kutatók becslése szerint a folyó fizetési mérleg hiánya az idei év végére 3 milliárd dollár lesz, jövőre pedig 2,5 milliárd, vagyis rosszabb a kormány 2 milliárdos előrejelzésénél.
• Folytatása a 11. oldalon
• Folytatás az 1. oldalról
A Kopint jelentése leírja: a vállalatok külpiaci versenyképessége javult, nőtt a termelékenység, illetve csökkentek a termékegységre jutó bérköltségek. A gépiparban például, miközben a termelői árak 30 százalékkal nőttek június végére (az egy évvel korábbihoz képest), a fajlagos bérköltségek 10 százalékkal mérséklődtek. Az első félévben a nettó bérek vásárlóereje több mint 10 százalékkal csökkent, ám a különféle vegyes jövedelmeket (pl. kisvállalkozói, kistermelői, kamatjövedelmek) is beszámítva a lakosság összes nettó reáljövedelem-vesztesége „csak” 5-6 százalékra tehető. Mindenesetre megfékeződött a költséginfláció, s hogy továbbra is így legyen, a Kopint fontosnak tartaná, ha létrejönne az ár- és bérmegállapodás a kormány és a szakszervezetek között.
A vámpótlék, a leértékelések miatt viszont nőtt az infláció. Az inflációs várakozások – a 30 és a 120 napos kincstárjegyek hozamkülönbségeiből ítélve – csökkenő drágulási ütemet kezdenek előrevetíteni. A Kopint kutatói szerint „van esély, de nincs semmiféle biztosíték” arra, hogy az infláció jövőre a kormány által tervezett, 10 százalékpont körüli mértékben csökkenjen. Helyeslik a csúszó árfolyamrendszer fenntartását, de „önkorlátozást” javallanak a kormánynak az áremelésben. A reálbércsökkentésnek, írják, ma az infláció az „alapvető módszere”, a kilátásba helyezett energia-, üzemanyag-, gyógyszeráremelések dömpingje szerintük az antiinflációs célokat és így magát a stabilizációt is veszélyezteti.