Tért hódít a külföldi tőke • Kiszorulnak a hazai vállalkozások •
A magyar tőkebefektetésekben a külföld játssza az uralkodó szerepet, e tevékenységből „kiszorulnak” a hazai vállalkozások. A legnagyobb mértékű külföldi befektetések elsősorban a fővárosba és környékére érkeznek, a legfőbb befektetési terület az ipar, amely azonban teret veszített az infrastrukturális, kereskedelmi és pénzügyi szolgáltatásokkal szemben – derül ki a Privatizációs Kutatóintézet legújabb, 1996-os adatokról is beszámoló jelentéséből.
1996 végéig 15 milliárd dollárnyi működőtőke áramlott be az országba, ebből tavaly 1,9 milliárd dollárt fektettek be a külföldiek (az 1995-ös 4,5 milliárd után). A Privatizációs Kutatóintézet szerint a hazai cégek piacvédelem hiányában s a rossz hitelfeltételek következtében hátrányban vannak a külföldiekkel szemben. Ezt mutatja, hogy az 1996 végéig a budapesti tőzsdére bevezetett, 5,3 milliárd dollár árfolyamértékű részvényekből 4 milliárdnyi külföldi intézményi befektetők kezében van, 1 milliárdot az ÁPV Rt. birtokol, s csak a maradék található a hazai befektetők tárcájában. (Ez az információ brókercégek megkérdezésén alapul – mondta el kérdésünkre a kutatás vezetője, Diczházi Bertalan.)
A tőkebeáramlás tartalmazza a privatizáció adatait is: köztük a TVK, a Borsodchem, a Taurus, az Alkaloida, a Tiszai Erőmű, a Dunaferr Erőmű és a Magyar Hitelbank magánosítását. A zöldmezős külföldi beruházások közül kiemeli a jelentés a többi között a General Motors és az Audi befektetéseit, a Sony és a TDK üzemlétesítését, a Philips és a Nokia gyártóbázis-bővítését, az IBM merevlemezgyártó üzem létesítését, a bevásárlóközpontok és az áruházak építkezéseit.
A legnagyobb befektetők 1994 végéig az amerikaiak voltak, de azóta megelőzték őket a németek, főként az energetikai privatizációban való részvételük folytán. Az országrészek között a tőkebehozatalban messze Budapest és Pest megye vezet, a külföldi tőkének csaknem fele ide áramlott 1996 végéig, míg az észak-dunántúli megyék a tőkeimport negyedét tudhatják magukénak.
A legtöbb tőkét az ipar – főként a gépipar és az élelmiszeripar – vonzotta, de részaránya az 1993. májusi 66, illetve az 1994. decemberi 57 százalékról százalékról 48,5 százalékra csökkent az összes tőkebeáramláson belül. 1995 decemberében az energetika részesedése egy csapásra 13 százalékra ugrott, a tavalyi év folyamán pedig mindenekelőtt a kereskedelem tört előre, s részesedése decemberben elérte a 9,5 százalékot.
A legnagyobb 200 magyar vállalat között tavaly év végén 134 külföldi érdekeltségű cég szerepelt, ami komoly növekedés az 1995 végi 111 társasághoz képest. Közülük is 98-ról 120-ra emelkedett azoknak a cégeknek a száma, amely többségi külföldi tulajdonban van. Ez egyben megint csak a hazai vállalkozások kiszorulását jelenti, s ezért a Privatizációs Kutatóintézet azt a magánosítási stratégiát is hibáztatja, amely szerinte a készpénzbevételek maximalizálását tűzte ki célul.