A tervezettnél jobban csökkentek a reálbérek • Medgyessy élénkülést lát • Tavaly 130 milliárd volt a büdzsé hiánya
„Túl vagyunk a nehezén” – jelentette ki a múlt év gazdasági folyamatait értékelve Medgyessy Péter pénzügyminiszter. Mint mondta, a magyar gazdaság versenyképessége javult 1996-ban, ennek azonban ára is volt: megállt a gazdasági növekedés, a fogyasztás a tervezettnél is nagyobb mértékben csökkent, fokozódtak a társadalmi egyenlőtlenségek. Medgyessy szerint már a múlt év utolsó hónapjaiban megmutatkozott, hogy megteremtődtek az egészséges növekedés feltételei.
Az infláció decemberben 19,8 százalék volt, szemben az 1996. januári 29,2 százalékkal (az évi átlagos áremelkedés 23,6 százalék). A húsz százalék alatti drágulás „már eredmény, de még nem siker” – értékelt sajtótájékoztatóján Medgyessy. Egy még nagyobb ütemű inflációfékezés gazdasági visszaesést váltott volna ki – magyarázta a pénzügyminiszter. Szerinte ma a drágulásban meghatározók a gazdasági szereplők várakozásai. Ez év elején nem csökken az infláció üteme, sőt februárban a „decemberi mérték fölé” emelkedik, de az év folyamán fokozatos csökkenésre számíthatunk – hallhattuk.
A nettó bérek a versenyszférában az év folyamán 20 százalékkal nőttek 1995-höz képest, ez 3-3,5 százalékos reálbércsökkenést jelent – ismertette a pénzügyminiszter az előzetes adatokat. A közszolgálati szférában a helyzet ennél rosszabb, így nagy átlagban tavaly a reálbérek mintegy 4 százalékkal estek, szemben a tervezett 2 százalékkal.
• Folytatása a 11. oldalon
• Folytatás az 1. oldalról
A fogyasztás reálértéke is csökkent 4 százalékkal, viszont a megtakarítások jövedelmekhez viszonyított értéke (azaz a megtakarítási ráta) 1 százalékponttal emelkedett a tavalyi évben.
Az ipari termelés változatlan áron számítva mintegy 3 százalékkal, a mezőgazdasági értékesítés 5 százalékkal emelkedett tavaly, az építőipari termelés viszont – a beruházások kedvezőtlen alakulása folytán – 2 százalékkal csökkent. A pénzügyminiszter szerint 1995. június és 1996. július között visszaesés következett be a gazdasági stabilizáció miatt, ezután viszont javulás tapasztalható. Most már élénkülő növekedés következhet be, ám nem lehet szó olyan, rövid távon kedvezőnek tűnő intézkedésről, amelyből aztán vissza kell vonulni, tette hozzá Medgyessy. Vége a „húzd meg, ereszd meg” politikájának – fejtegette –, kiszámítható gazdaságpolitikára van szükség.
Tavaly 16-17 milliárd dollár értékben exportált az ország (a kivitel közel felét a feldolgozóipar, több mint negyedét a gépipar adta). 18,5-18,7 milliárd dolláros import mellett 2,5 milliárdra rúgott a külkereskedelmi hiány. A turizmus egyenlegét, a különféle átutalásokat is tartalmazó fizetési mérleg ennél jóval kedvezőbb volt, csak 1,5 milliárd dollárt tett ki, szemben a tervezett 2 milliárddal. Az egyensúly javult, így jóval kedvezőbb az ország megítélése. A Magyar Nemzeti Bank vagy a pénzintézetek ma már mindössze 0,25–0,3 százalékponttal a libor, azaz a londoni irányadó kamatláb fölött vehettek föl külföldről hitelt, holott 1994-ben még a felszámított kockázat 3 százalékpont volt. Magyarország külföldi adóssága, mely 1994-ben még az export 1,8-szeresére rúgott, mára már körülbelül az export szintjére csökkent – mondta el a pénzügyminiszter.
Az államháztartás privatizációs bevétel nélküli hiánya 1996-ban a bruttó hazai termék 3,3 százaléka volt, szemben a tervezett 4 százalékkal. Ez azt jelenti, hogy – előzetes adatok szerint – 217,5 milliárd forintos deficitre faragták le a tervezett 264,8 milliárdos hiányt. Ezt, mint táblázatunk is mutatja, úgy érték el, hogy a központi költségvetés hiány dolgában mintegy százmilliárddal túlteljesítette a törvény előirányzatát, miközben a társadalombiztosítás deficitje 55 milliárddal több a parlament által elfogadott mértéknél. A központi költségvetés jó eredménye egyszeri hatásoknak is köszönhető – figyelmeztetett Medgyessy. A megszüntetett állami pénzalapok és az Állami Fejlesztési Intézet pénzmaradványainak kincstári egyszámlára vezetése 38 milliárdot „hozott” a költségvetésnek (ám ez a teljes államháztartási egyenleget nem javította). Átmenetileg keletkezett némi többlet az adóknál is, az adó-visszaigénylések ugyanis Medgyessy szerint áthúzódnak az idei évre.
Társasági adóból csaknem 111 milliárd folyt be tavaly, 50 százalékkal több a tervezettnél. A pénzügyminiszter úgy látja, ez a vállalkozások javára megvalósult jövedelemátcsoportosítás sikerét is mutatja, s azt is, hogy az adómérték mérséklésének politikája eredményre vezethet. A személyijövedelemadó-bevétel több mint 10 milliárddal meghaladja a tervezettet, ez azonban a pénzügyminiszter szerint „nominális hatások” következménye, vagyis a tervezettnél nagyobb ár- és névleges bérnövekedéssel magyarázható.
Érdekes módon az állami kezességvállalásoknál – a tervezett 9 milliárd forint fizetéssel szemben – 2,5 milliárdos többlet keletkezett. A garanciafizetés ugyanis 5,8 milliárdra rúgott ugyan (s ebbe, mint kérdésünkre a pénzügyminiszter elmondta, beleértendő a Polgári Bank visszavásárlására kiadott 1,1 milliárd is), ám közben behajtottak egy, '90-es évek eleji, orosz gabonaszállítások kapcsán kifizetett garanciát, ebből 7,5 milliárd jött be, az összes kezesvállalással kapcsolatos bevétel pedig 8,3 milliárd forintra rúgott.
Privatizációs bevételként tavaly 211,9 milliárd forintot számolhatott el a büdzsé (a tervezett bevétel 100 milliárd volt), ezt beszámítva a központi költségvetés december végén 130,4 milliárd forint hiánnyal zárt, jócskán javítva a törvényben tervezett 232,9 milliárdos mértéken. A költségvetés elsődleges (kamatkiadások nélküli) többlete – a tervezett 241 milliárddal szemben – megközelítette a 291 milliárd forintot.
Az MNB 1996. évi vesztesége a legújabb adatok szerint 58,1 milliárd forint, ezt a költségvetés a jegybanknak megtérítette. Főként ezzel magyarázható, hogy az adósságszolgálati kiadások végül is 614,4 milliárd forintra rúgtak, holott „csak” 536 milliárdot terveztek. Az MNB 5,2 milliárd forint befizetést teljesített 1995. évi nyeresége után.