Zuhanás után megugrott a vállalatok hitelezése • Kamatkedvezmény kisvállalkozóknak
Készül a rendelettervezet a kisvállalkozások beruházási hitelkamat-támogatásáról. Mint Székács Anna pénzügyminiszteri biztos kérdésünkre elmondta, a kisvállalkozások a kamat 25 százalékát kaphatják majd meg állami támogatásként. Más forrásokból megtudtuk: a korábban szűkülő vállalati hitelezés komoly lendületet vett az óév utolsó negyedévében.
MH-információ
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbbi gyorsjelentése szerint igencsak megcsappant a kisvállalkozóknak nyújtott hitelek állománya: a csökkenés 1995 végétől 1996. szeptemberig még névértéken is 10,4 százalékos, illetve 1995 szeptemberéhez viszonyítva 3,5 százalékos. Nem mintha a kisvállalkozások „elfordultak” volna a bankoktól: bankbetétjeik ez alatt az idő alatt dinamikusan nőttek (az első háromnegyed évben 41,5 százalékkal). E két tény együtt mutatja igazán, hogy a kisvállalkozások a magas hitelkamatok miatt folyamodnak kisebb mértékben külső forrás igénybevételéhez. Valószínűleg szerepet játszik a pénzintézetek szigorú hitelmegítélése is, így sokan hiába kérnek kölcsön.
E gondot az idei büdzsé egy, a Pénzügyminisztériumnál (PM) kezelt, 500 milliós, beruházási hitelek kamattámogatására szánt kerettel igyekszik enyhíteni. Hasonló keret ugyanilyen összeggel már a tavalyi büdzsé november 5-én kihirdetett módosításában is szerepelt – hála a privatizációs bevételből származó úgynevezett „kamatmegtakarításnak” –, ám a PM-ben lapzártánkig nem tudtak válaszolni kérdésünkre, fölhasználtak-e bármennyit is a tavalyi 500 millióból. Ha nem, akkor az természetesen „elveszett” keret.
Az idei 500 milliós kamattámogatás folyósításának mikéntjéről rövidesen kormányrendeletet hoznak – tudtuk meg Székács Annától, a PM miniszteri biztosától. A támogatást kizárólag kisvállalkozóknak, beruházási hiteleik igénybevételekor folyósítják, a juttatás mértéke a kamat 25 százaléka lesz. (A korábbi elgondolások szerint a jegybanki alapkamat háromnegyedénél 3 százalékponttal nagyobb kamatszintet támogattak volna – az új elképzelés azonban e mértéknek nagyjából megfelel – közölte kérdésünkre Székács Anna).
• Folytatása a 11. oldalon
• Folytatás az 1. oldaról
A szeptemberi adatok szerint egyébként igencsak mérsékelten bővült a – nagyobb cégeket is magába foglaló – vállalati hitelállomány: 1995 végéhez képest 9,6, az előző szeptemberhez képest pedig 14,6 százalékkal. Ez reálértékben csökkenést jelent, hiszen az ipari termelői árak 12 havi növekedése szeptemberben 20,4 százalék volt. Táblázatunkból is kivehető, hogy elsősorban a devizában fölvett hitel nőtt, illetve a növekedés egy része abból adódik, hogy a devizahitelek forintértéke nő a leértékelés miatt. Az éven túli hitelállomány stagnált az első háromnegyed évben, a vállalati forrásnövekedés rövid lejáratú hitelezéssel valósult meg.
Információink szerint azonban az év utolsó negyedében felgyorsult a vállalkozói hitelnyújtás. Januártól szeptemberig a vállalati hitelállomány 94 milliárd forinttal bővült, ám e növekményt mintegy kétszeresen meghaladja az utolsó negyedév hitelnyújtása. Ez az előzetes információ egyben azt jelentené, hogy 1996 folyamán végül is mintegy 28 százalékkal nőtt a vállalati hitelállomány. Ez jóval nagyobb, mint az ipari árak előzetesen 20 százalékra becsült emelkedése.