Hitelgarancia Budapestnek
MH-Bonn/Budapest
Az összesen egymilliárd márkára szóló német garanciát értékelve Horn Gyula kormányfő Bonnban kijelentette: a mostani feltételek a vállalkozók számára is vonzóbbá teszik a hitel felvételét.
Dunai Imre ipari miniszter tegnap egy budapesti rendezvényen elmondta: az összesen egymilliárd márkás hitelből 100 milliót kis- és középvállalkozások támogatására kívánnak fordítani. Ennek formája egy olyan kedvezményes kamatkonstrukció volna, amelynek eredményeként a piaci kamatláb kétharmadáért juthatnának hitelhez a vállalkozók, a hitelt azonban német áruk vásárlására használhatnák föl.
Horn Gyula Bonnban magyar újságíróknak hangsúlyozta, a német hitelkeret kifizetésének nem feltétele, hogy Budapest megállapodjon a Nemzetközi Valutaalappal a készenléti hitelről. A közös nyilatkozat úgy fogalmaz, hogy a segítség hozzájárul a magyar kormány stabilizációs intézkedéseihez, amelyek alapján Budapest megegyezhet az IMF-fel. A hitelkeret nem a magyar költségvetési hiány fedezésére szolgál, hanem olyan programokhoz jelent forrást, amelyekre az államháztartás nem tudná előteremteni az eszközöket.
A kormányfői megbeszéléseket követő sajtóértekezleten Kohl hangsúlyozta: Bonn és személy szerint ő maga is következetesen támogatja Magyarország csatlakozását az Európai Unióhoz. Magyarországnak szüksége van a brüsszeli integrációra, de az EU-nak is szüksége van Magyarországra – jelentette ki a kancellár, aki közölte, az embereknek érezniük kell, hogy „a magyarok európaiak és az EU szívesen fogadja őket”. A közösségi tagság időpontjáról Kohl nem akart beszélni, mivel ez a Tizenötök közös döntésén múlik. Ám a kancellár szerint 1997 közepén befejeződhet az EU kormányközi konferenciája, s ezen a tanácskozáson feltehetően arról is szó lesz, mikor kezdik el a csatlakozási tárgyalásokat a tagságra pályázó országokkal. Horn Gyula később, a magyar újságírókkal tartott sajtóbeszélgetésen megerősítette: Magyarország azt szeretné, ha a tárgyalások időpontjáról a felülvizsgálati értekezleten döntene az unió, a megbeszélések 1998 elején elkezdődhetnének, és az ezredfordulóra – a ratifikációt is beleértve – sikerrel zárulnának. Változatlan a budapesti álláspont, miszerint a felvételnél az államokat érdemeik szerint kell elbírálni. Ám gyakran ellentmondásos nyilatkozatokat hallani az országok esélyeiről. Lapunk kérdésére a miniszterelnök kifejtette, a rangsorolásnál többször figyelmen kívül hagyják a valóságot, az elért eredményeket, s a „megjelölt kritériumok megfoghatatlanok”.
Horn Gyula mind a kancellárral, mind pedig Roman Herzog szövetségi elnökkel szót váltott a délszláv válságról, valamint beszámolt országának a szomszédokkal kialakított kapcsolatairól. Kohl kancellár sajnálatának adott hangot amiatt, hogy még nem sikerült tető alá hozni a magyar–román alapszerződést, de elfogadta Horn érvelését, mely szerint ettől eltekintve több területen is jól alakulnak a magyar–román kapcsolatok. Számottevő a haladás a magyar–szlovák viszonyban, német közvetítésre nincs szükség – mondta egy újságírói kérdésre Horn Gyula.
A budapesti vendég átadta a szövetségi kancellárnak a magyarországi német katonasírok rendbetételét dokumentáló albumot, amit Helmut Kohl nagy örömmel fogadott. A bonni vezetőt Horn budapesti látogatásra hívta meg. Ma folytatódik a magyar–német eszmecsere: a német egyesítés ötödik évfordulóján Budapestre érkezik az NSZK diplomáciájának irányítója, Klaus Kinkel.
Horn Gyula Bonnban azt is közölte a magyar sajtó képviselőivel, hogy a kasseli kitüntetésével járó húszezer márkát hátrányos helyzetű gyerekek iskolai étkeztetését finanszírozó alapítvány számlájára fizeti be.
• Karcagi Katalin–Eörsi János