Lebeg még 150 milliárd • Szigorú összeférhetetlenségi szabályok a jegybanknál
Még mindig bizonytalan, mekkora lesz a büdzsé által a jegybanktól átvállalt devizaadósság: a Magyar Nemzeti Bank jövő évi monetáris politikai irányelvei 150 milliárd forinttal kevesebbről írnak, mint amiről korábban tájékoztatták a képviselőket.
A jegybanktörvény módosítása, melyről részleteiben ma szavaz a parlament, valamelyest növeli Surányi György jegybankelnök mozgásterét, de számos ponton beépül a jogszabályba a kontroll az MNB felett. Információink szerint a jegybanktanács várható tagjai közt esélyes Kornai János nemzetközi hírű professzor, Bácskai Tamás közgazdász professzor, Sárközy Tamás jogász professzor, Király Júlia, a Bankárképző igazgatója, Pulai Miklós, a Bankszövetség főtitkára.
A jegybanktörvényhez beérkezett módosító javaslatokról több kérdésben volt korábban vita. Az egyik a jegybanktanács összetételére vonatkozott. Eredetileg a jegybanktanács külső és belső tagjainak arányát a külső tagok javára szándékoztak megfordítani. A cél az volt, hogy több legyen a nemzetközileg elismert és független szakértő. Információink szerint ezzel Surányi György nem értett egyet, így született meg a kompromisszum, hogy a tanács tagjainak külső és belső aránya egyenlő legyen.
A második vitapont az összeférhetetlenséggel volt kapcsolatban. Ez esetben győzött a már elfogadott hitelintézeti törvény koreográfiájára a legszigorúbb összeférhetetlenségi szabályozás, amilyen Hidasi Rezső szocialista képviselő szerint sehol sincs a jelenlegi magyar közigazgatási rendszerben. Az összeférhetetlenségi szabályok, amelyekről ma szavaz a parlament, a jegybankon belül az osztályvezetői szintig behatárolják a szabályokat. Aki a jegybanknál dolgozik, és ezáltal olyan bennfentes információkhoz juthat, amelyek a hitel-, pénz- és tőkepiacon adott esetben pénzre válthatók, nem vállalhat tagságot más bankok igazgatóságában és felügyelőbizottságában. Osztályvezetői szint alatt, ha valakinek ilyen lehetősége van vagy volt, köteles lesz az új törvény értelmében a jegybank elnökének ezt bejelenteni, jóváhagyás céljából. A jegybankkal kapcsolatban álló pénzügykutató cégek, társaságok, szaktanácsadók esetében is fel kell fedni az esetleges összeférhetetlenségi okokat a jegybank elnökénél. A jegybank könyvvizsgálója öt évre választható, s ezután megbízása nem újítható meg.
Újdonság, hogy az MNB köteles eladni valamennyi devizakülföldi társaságban meglévő érdekeltségét (a Nemzetközi Fizetések Bankjában fennálló részesedése kivételével). Az elidegenítésről a közgyűlés dönt; ez a rendelkezés, ha elfogadják, átláthatóvá, ellenőrizhetővé teszi a tranzakciókat a közvélemény számára. Mint ismeretes, az MNB-nek például 34 százalékos részesedése van a CIB-ben, melynek korábban elnöki posztját Surányi György töltötte be.
Támogatja a kormány Nahimi Péter MDF-es képviselő javaslatát is: eszerint a jegybank alapszabályát a parlament fogadja el, szervezeti-működési szabályzatát pedig közzéteszik a Magyar Közlönyben. A törvénymódosítás szerint a jegybank alelnökeire immár nem a kormányfő tesz javaslatot, hanem a jegybank elnöke, a miniszterelnök egyetértésével. Ezt minden bizonnyal azzal a kiegészítéssel fogadja el ma a Ház, hogy az alelnökökre vonatkozó személyi javaslatok mellett be kell jelenteni a leendő alelnökök tevékenységi körét is.
Van egy kétesélyes javaslat is. Az előterjesztők szorgalmazzák, hogy a jövőben a posta és a pénzintézetek címletenként legfeljebb 100 darab érmét, bankjegyet válthassanak be vagy át díjmentesen. A most hatályos törvény szerint az átváltás korlátlanul ingyenes, s a gazdasági bizottság ennek fenntartását szorgalmazta.
Mint ismert, a jövő év elején megszüntetik a büdzsé lejárat nélküli, nulla kamatozású adósságát, s ezt, valamint más, kamatozó tételeket devizaadósságra cseréli be a büdzsé a jegybanknál. A jövő évi költségvetéshez – amelyről a második körben szavaz ma a parlament – a költségvetési bizottság benyújtott egy olyan módosítást, hogy az adósságcsere mértékének meg kell egyeznie az MNB 1996. december 31-én fennálló nettó devizaadósságával. Vagyis a jegybank úgy kezdheti meg a jövő évet, hogy devizatartozásai megegyeznek követeléseivel.
Csakhogy még mindig bizonytalan, mekkora lesz az a bizonyos nettó devizaadósság, így nem tudni azt sem, mennyi tartozás kerül át a büdzséhez – tudtuk meg kormányközeli forrásból. Ezzel magyarázható, hogy a jegybank most kiadott monetáris politikai irányelvei 1810 milliárd forintról írnak, holott néhány hete még 1960 milliárdról tájékoztatták a képviselőket. A bizonytalanságot kezeli az említett bizottsági módosítás, amely szerint az adósságcserére 1997. február 17-éig kerülhet sor, január 2-ai hatállyal. Az átváltás dokumentumait folyamatosan meg kell küldeni az Állami Számvevőszéknek, illetve ellenjegyeztetni kell az ÁSZ-szal az állam és az MNB közötti hitelszerződéseket. Az adósságcseréről június 30-áig tájékoztatják a parlamentet.
• Pogány Sára – Eörsi János