A PM vezényli a bankprivatizációt • Csiha nem kap nagyobb hatáskört
Nem emelik törvényerőre azt a korábbi Suchman–Medgyessy-megállapodást, amely szerint az állami bankrészvényeket az ÁPV Rt. kezeli. Vagyis a pénzügyi tárca vezényli a bankprivatizációt. A kormányzat növelte volna némelyest a privatizációs miniszter hatáskörét, és a kormány hatáskörébe utalta volna a tartós állami tulajdon körének kijelölését. De e két javaslatot leszavazta a parlament gazdasági bizottsága.
Csiha Judit tárca nélküli miniszter s az általa irányított privatizációs szervezet versenyt futott az idővel. A célegyenesbe érkezett ugyanis az SZDSZ-es törvényjavaslat parlamenti vitája a privatizációs törvény módosításáról. Csiha Juditék még pénteken is egyeztettek a kormánypárti szakértőkkel. Így eshetett meg, hogy a gazdasági bizottság tegnapi ülésén kétféle változatban forgott közkézen a privatizációs szervezet módosítócsomagja: a legtöbbeknek az volt meg, amelyiket a futárpostával a bizottsági tagoknak kiküldtek, de ha kisebbségben is, létezett egy „igazi” verzió is. Sőt harmadikként megemlítendő egy „még igazibb”, de írásbeli formában nem létező csomag: az, amely a gazdasági kabinet előző órákban kialakított véleményét is tartalmazta.
Némi ügyrendi vita után a bizottság ellenzéki tagjai eltávoztak az épp kezdődő plenáris ülésre, így a kormány javaslatait kizárólag szocialista honatyák és Tardos Márton SZDSZ-es bizottsági elnök tették mérlegre.
• Folytatása a 3. oldalon
• Folytatás az 1. oldalról
Két fontos javaslatot kiszűrtek a kormányzati csomagból. Így nem szavazták meg, hogy a privatizációs miniszternek joga legyen 30 napra felfüggeszteni az igazgatóság döntését, s azt sem, hogy tartós állami tulajdon körét a jövőben – a parlament helyett – a kormány, rendeletben határozza meg. (Utóbbi rendelkezés visszahozta volna az előbbi parlamenti ciklus szabályozását; a privatizációs miniszter jogkörének kérdéseire azonban még visszatérnek a jövő év elején várható újabb módosítócsomag tárgyalásakor. ) S még egy „elvérzett” javaslat, amelyet már a gazdasági kabinet sem támogatott: nem kerül a Ház elé az az indítvány, amely törvényerőre emelte volna azt a korábbi Suchman–Medgyessy megállapodást, amely szerint a bankok állami részvényei fölött az ÁPV Rt. gyakorolja a tulajdonjogokat, s értékesítésüket az ÁPV Rt. a pénzügyminiszterrel egyetértésben végzi. Így a PM törvényi szinten is az állami bankrészesedések gazdája marad.
Új fordulatot vett a Csiha Judit és SZDSZ között folyó alku a privatizáció átláthatósága kérdéseiben. A Bauer– Dornbach–Tardos-féle javaslat szorgalmazta, hogy a tender során ne lehessen megváltoztatni a privatizációs feltételeket; ezzel szemben a bizottság által elfogadott változat szerint a feltételek az ÁPV Rt. igazgatóságának kétharmados döntésével módosíthatók, ha a pályázat benyújtásáig még legalább 15 nap van hátra, sőt a benyújtás határideje is meghosszabbítható 30 nappal. A hét közepén Bauer Tamás még föladni látszott azt az SZDSZ-es javaslatot, hogy az ÁPV Rt. -nek a már meghirdetett tendert mindenképp eredményesnek kell nyilvánítania, ha arra legalább egy érvényes ajánlat érkezik (Világgazdaság, nov. 27. ). Most viszont kiderült, hogy a pénteki fordulón a bizottsági ülésen egyébként jelen nem lévő Bauer mégiscsak „ragaszkodott” ehhez a passzushoz, s kívánságának a bizottság is helyt adott.
Kormányzati javaslatra tompította némelyest a bizottság azokat az SZDSZ-es javaslatokat, amelyek az egyszerűsített privatizáció szabályainak kiterjesztésével gyorsították volna a magánosítást. Így nem fogadták el, hogy azt a sajáttőke-határt, amely alatt egy cég egyszerűsített eljárásba vonható, 600 millió forintról 800 millióra emeljék. Viszont az egyszerűsített eljárás rég lejárt határidejét 1997. március 31-ére módosítják, s meghosszabbítják azt a határidőt is, amelyen belül megkaphatja a cég az egyszerűsített magánosításból származó készpénzbevétel 10 százalékát.
Az ÁPV Rt. -re is kiterjesztik a közbeszerzési törvény hatályát, bár erről – megfelelő szövegjavaslat hiányában – szerdára halasztották a döntést. Megszavazták viszont, hogy a kormánynak jóvá kell hagynia az ÁPV Rt. belső ellenőrzési szabályzatát, a számvevőszék véleményének ismeretében. Fölsorolja várhatóan a törvény azokat az eseteket is, amelyekben az ÁPV Rt. mellőzheti a versenyeztetést. Ilyenek például: a tőzsdei értékesítésre adott megbízás; a privatizáció előkészítését szolgáló részvény-, üzletrész vagy ingatlancsere; földelidegenítés, helyhez kötött közcélú létesítmény (pl. út) létesítése céljából; állami tulajdonú termőföld értékarányos cseréje; bármely vagyontárgy, ha a rá kiírt pályázat két ízben is eredménytelenül zárult.