Célegyenesben a büdzsé • 1,2 milliárddal több jut a Duna Tv-nek?
A kormány tízmilliárddal kevesebb privatizációs bevételt vár a jövő évre, mint nyáron, amikor beterjesztette a költségvetési törvényjavaslatot – viszont 6,9 milliárdos megtakarítási lehetőséget talált a kamatkiadások frontján. A költségvetési vita hajrájában még többesélyesek a pedagógusbérezés és a közmédiák támogatásának kérdései. Az utolsó pillanatban benyújtott kormányzati módosító javaslatok pedig már most garantálják az évközi vitákat az elmaradott térségek támogatásáról.
MH-információ
Holnap első körben szavaz a T. Ház a jövő évi költségvetésről. Két vitás pont biztosan maradt a hajrára, legalábbis a költségvetési bizottság pénteki ülésén a kormánypárti képviselők a Pénzügyminisztérium ellen szavaztak a Duna Televízió támogatása és a pedagógusok béremelésének kérdésében. Így támogatták a honatyák, hogy a médiatörvény keretein túl 727 millió forintot a Duna Televízió működésének támogatására, 500 milliót pedig beruházásaira fordítson a büdzsé. Fölvetődött a bizottság ülésén az is, hogy föl kellene oldani a januártól érvénybe lépő reklámtörvény-korlátozást, s az így – várhatóan elsősorban a Magyar Televíziónál (MTV) – keletkező többletbevételt a közmédiák további támogatására lehetne fordítani. A kormány egyébként szorgalmazza, hogy 50 milliót a rádió, 450 milliót pedig az MTV létszámleépítésének költségeire különítsenek el.
Szembehelyezkedett a bizottság a közalkalmazotti szakszervezetekkel kötött egyezséghez ragaszkodó kormánnyal, amikor Horn Gábor SZDSZ-es képviselő javaslatát támogatta a pedagógusbérezés kérdésében. Így a bizottság először is a pedagógusoknál differenciáltabb illetménytáblát szorgalmaz az általános közalkalmazotti táblánál; másrészt azt szeretné elérni, hogy a 21 százalékos pedagógusbér-emelésből 11 százalék egységes, 10 százalékot viszont úgy oszthassanak ki, hogy ennek keretét a munkáltató rendelkezésére bocsássák az átlagon felüli teljesítmények elismerése céljából.
• Folytatása a 9. oldalon
• Folytatás az 1. oldalról
A bérfejlesztési keretekkel egyébként különös módon kíván gazdálkodni a kormány: az eredeti törvényjavaslat szerint úgy, hogy csaknem 3 milliárdot a „bérpolitikai céltartalékba” helyeztek volna azzal, hogy e céltartalékot a költségvetési szervek előirányzatainak rovására év közben további 6 milliárddal növelni kell. Azaz ez utóbbi összeg beprogramozott megtakarításként szerepel a büdzsében. Most, a célegyenesben a „céltartalékot” 2 milliárddal (950 millió forintra) csökkentik, s ezzel párhuzamosan a fejezetek bér-előteremtési kötelezettsége 8 milliárddal nő – így ugyanis lefaragnak az adótörvény-módosításokkal amúgy megterhelt deficitből.
Egy másik kormányzati módosító javaslat a területi egyenlőtlenségek politikája terén programozza be az évközi vitákat. Az indítvány fölhatalmazná a kormányt, hogy a legsúlyosabb helyzetű megyék javára (vagyis oda, ahol az egy főre jutó GDP nem éri el az országos átlag 70 százalékát) csoportosítson át forrást a gazdaságfejlesztési célelőirányzatok 9,6, a mezőgazdasági beruházások 20, a területfejlesztési előirányzat 3,3, továbbá a népjóléti térségi programok 0,6 milliárd forintjából. Az átcsoportosítás összegét 1997. július 31-éig határoznák meg. Egy további kormányjavaslat szerint a földművelésügyi tárca 7 százalékkal megemelheti év közben a mezőgazdasági beruházások említett 20, valamint a piacra jutási támogatások 42,3 milliárdos keretét.
Bevételi oldalon újabban nem tartják reálisnak az eredetileg – még az ÁPV Rt. botránya előtt – tervezett 60 milliárdos privatizációs befizetési kötelezettséget, így ezt 10 milliárddal csökkentenék. Elengednék továbbá a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány járadékfizetési kötelezettségét, mely összesen (az 1990. évi 2 milliárdos járadékköteles alapjuttatás után) több mint 1 milliárdra rúgott volna, amiből jövőre 260 milliót kellett volna megfizetni. A mezőgazdasági termelőknek fizetendő gázolajfogyasztásiadó-visszatérítés 700 millióval csökkentené a jövedékiadó-bevételt, s további 120 milliót különítenének el a pénzügyi tárcánál az őstermelői igazolványok kiadására, ezt a tételt ugyanis nem tervezték be a költségvetési törvénytervezet benyújtásakor.
Szövevényes módosításcsomagot von maga után, hogy a parlament számos ponton szembeszegült a kormánynak a személyijövedelemadó-törvény vitája során. A gyermekkedvezmény családi pótlékká „változtatása” 7,5 milliárddal növeli a családtámogatások előirányzatát, az 1 százalék fölötti szabad állampolgári rendelkezés 3,5 milliárddal növeli a PM „vegyes kiadásait”, amelyekkel a kedvezményezett szervezeteket támogathatják. A másik oldalon csak 5,5 milliárdos szja-bevételi többlettel számol a PM.
Mindemiatt további lefaragásokat is indítványoznak: a büdzsé általános tartalékát 1,5 milliárddal (13,2 milliárdra) csökkentenék; a korábban „költségvetési prioritásként” szerepeltetett közmunka-támogatások 5 milliárdos keretéből 1 milliárdot faragnának le; 200 millióval megkurtítanák a Belügyminisztérium s félmilliárddal a PM beruházási kereteit, s félmilliárddal kevesebb jutna az égető egészségügyi reformra. Végül az állam jövő évi kamatkiadásaiból is megtakarítanának 6,9 milliárdot; ebből 3,9 milliárd érintené az új devizaadósság kamatait, ugyanis a korábbi tervekkel ellentétben mégsem év eleji kamatterhű adósságokat vállal át az MNB-től a büdzsé, így kamatmegtakarítás keletkezhet az átvállalt adósságok előtörlesztéséből. Korábban egyébként a pénzügyi kormányzat azt hirdette, hogy a kamatterhek elkülönítetten kezelendők az „elsődleges” (az adóbevételek és a kamatokon kívüli kiadások) egyenlegétől; most mégis betették a kamattételeket a más célú kiadásokat ellensúlyozó csomagba. Még így is tátongana rés a büdzsében, ha nem faragnának le 6,8 milliárdot a munkaerő-piaci alap tervezett deficitjéből.
A kormány – módosító javaslataival – támogatja az Országgyűlés és hivatala további béremeléseihez szükséges 422 millió, a bíróságok, ügyészségek bérfejlesztését szolgáló 700 millió, az ügyészségeknek korrupciómegelőzés végett szánt 140 millió, a különféle gyermek- és ifjúsági programokat bővítő 242 millió, a belügyminisztériumi lakástámogatásokat előmozdító 400 millió, a Gerevich Aladár Sport Közalapítványra szánt 200 és a Nemzeti Kulturális Alapot költségvetésből finanszírozó 150 millió forintos keretek biztosítását, melyek többletkiadást jelentenek az eredeti törvényjavaslathoz képest.