Nemzetközi átvilágítást kíván a Ruhrgas • Leszorított energiaár-emelés

A kormány csütörtöki döntése következtében 18 százalékos előrejelzésnél kisebb lesz az infláció, hiszen nagyobb mértékű energiaár-emelést vettek figyelembe, mint amennyiről végül is döntöttek – mondta kérdésünkre Karl Imre energiaárakat felülvizsgáló kormánymegbízott. A döntés értelmében, mint ismert, a gáz fogyasztói ára 18,8, a villanyé 24,9, a távhőé 21,9 százalékkal emelkedik januártól.

Karl Imre kérdésünkre leszögezte: a kormányülésen eldöntött mértékek azonosak az előterjesztettekkel. Megerősítette azokat az értesüléseket, melyek szerint az erőművek és az áramszolgáltatók vagyonbiztosításához, a bányabezárásokhoz és -károkhoz, a paksi erőmű majdani bezárásához szükséges fedezetet a januári árak sem tartalmazzák majd. Ezt Karl azzal indokolja, hogy egyelőre nincs pontosan meghatározva, mekkora költségről is van szó. Paks bezárása költségének előteremtését pedig később – a készülő atomenergia-törvény tervezete szerint 1998 elejétől – kell megkezdeni. A környezetvédelmi előírások úgynevezett „költségnövekménye”, amelyet a rendelet szerint a jövő évtől be kellene számítani a villamosenergia-árakba, egyelőre „nulla” értékű, azaz e tényezőt most nem veszik figyelembe, bár később, amikor pontos számítások állnak rendelkezésre, erre is sor kerülhet. Az említett, egyelőre el nem ismert költségtényezők a korábbi javaslatok szerint 4 százalékkal növelték volna a januári villamosenergia-árakat – közölte Karl Imre.
A jövő évtől negyedévenként korrigálják majd az energiaárakat, s ennek során figyelembe kell venni, egyebek között, az ipar általános áremelkedését is. Karl Imre szorgalmazza az előírások olyan módosítását, hogy az energiaárak az ipari árindex helyett a csúszó leértékelés ütemét kövessék, s év végén e számítás korrekciójára kerülhessen sor.
Henning Aretz, a Főgázban és a Ddgázban a német VEW-vel együtt kisebbségi tulajdonnal rendelkező német Ruhrgas vezető tisztségviselőjétől megtudtuk, hogy a cég eljuttatott egy levelet Fazakas Szabolcs ipari miniszterhez, Medgyessy Péter pénzügyminiszterhez és Karl Imréhez, melyben azt javasolják, hogy a gázszolgáltatók hatékony költséggazdálkodását két nemzetközi auditáló cég vizsgálja felül, melyek közül az egyiket a Magyar Energia Hivatal, a másikat pedig a szolgáltatók jelölnék ki. A képviselő elmondta, hogy a Price Waterhouse nemzetközi könyvvizsgáló cég a privatizáció előtt elvégzett felmérésében 60 milliárd forintos bevételi szükségletet állapított meg a gázszolgáltatók részére, míg a jelenlegi döntés előreláthatólag 45-48 milliárd forintot eredményez.
A képviselő lapunk kérdésére kijelentette, hogy – a többi befektetőhöz hasonlóan – nem az anyavállalat saját tőkéjéből, hanem a privatizált társaságok saját pénzeszközeiből kívánnak fejleszteni. Emellett megerősítette, hogy a VEW és a Ruhrgas tárgyalásokat folytat a fővárosi önkormányzat által felajánlott 8 százaléknyi tulajdonrészről. Ennek értéke információink szerint 25 millió dollár, és ennek révén 47 százalékra növekedne a két cég részesedése. Ezután a Főgáz 50 százaléka a főváros kezelésében maradna, 3 százaléka pedig a dolgozóké lenne. Henning Aretz kijelentette, hogy a Ddgázban is hasonló típusú befektetést terveznek, ám egyik társaságban sem kívánnak többségi tulajdont szerezni.
• E. J. – M. I.