1997-ben – a rendszerváltás óta először – reálértékben is növekszik a minisztériumok, országos és megyei intézmények költségvetési támogatása. A büdzsé tervezete szerint – melyet ma kezd tárgyalni az Országgyűlés – jövőre a központi költségvetési szervek kiadásait 26 százalékkal több hozzájárulással fedezik az adóbevételekből, mint idén, miközben az előrejelzett infláció 17-19 százalékos. Így hát az állami újraelosztás mértékének csökkentése más területeken érezteti hatását: a helyi önkormányzatok támogatásában, a szociális kiadásokban, a gazdálkodó szervezetek támogatásában.
Több pénz a tárcáknak, kevesebb az önkormányzatoknak • Izmosodó központok
Az állami újraelosztás mértékét valóban csökkenteni kívánják, ami azt jelenti, hogy a büdzsé bevételei jövőre – kamatok és a jegybank befizetése nélkül – a bruttó hazai termék 25,3 százalékára csökkennek majd a tavalyi 29,9 és az idei évre terezett 27,4 százalék után. A kiadások (szintén kamatok nélkül) a GDP-nek mindössze 21,4 százalékának elosztását jelentik majd, szemben a tavalyi 27 és az idei 23,4 százalékkal.
Bevételi oldalon a vámok és importbefizetések forintban kifejezve is csökkennek (a tervezet szerint 50 milliárddal), s mérséklődik a személyi jövedelemadó összbevételekhez viszonyított mértéke is, ami a számítások szerint 30 milliárdos adóbevétel-kiesést okoz. A társasági adóbevételt ellenben 46,1 milliárddal (62 százalékkal) igyekeznek növelni, a pénzintézetek befizetéseit pedig 8,1 milliárddal (86 százalékkal). A legkomolyabb bevételi többletet – 113,7 milliárdot – az áfától várják.
Összességükben azonban csökken a bevételek reálértéke s vele a kiadásoké is. Más a helyzet azonban a központi költségvetési szervek esetében: támogatásukra a költségvetés várhatóan 26 százalékkal többet fordít, mint az idén. Ezen belül kiemelt szerepet kapnak a központi beruházások, melyeknek keretei csaknem 41 százalékkal nőnek. Ám e fejlesztéseket nem számítva is 23,7 százalékkal nő a minisztériumok, költségvetési intézmények támogatása, tehát szintén meghaladja a legfeljebb 19 százalékra prognosztizált inflációt. A támogatásokat persze kiegészítik még az intézmények „saját bevételei”, amelyeket maguk szednek működésük fedezetére; e források azonban a tárcák előirányzata szerint összességükben 9,5 százalékkal csökkennek jövőre, bár évről évre ismétlődő tapasztalat a „saját bevétel” alátervezés.
A beruházási kereteket is magában foglaló támogatások terén különösen az APEH és a VPOP, a bíróságok és az ügyészségek, a Külügyminisztérium, az Alkotmánybíróság részesül megkülönböztetett figyelemben, de lényegesen több központi forrást kap az ideinél a felsőoktatás, az Országgyűlés, a rendőrség, határőrség is (lásd táblázatunkat).
A jövőre 92,4 milliárdra előirányzott központi beruházási összegből a közlekedési, hírközlési és vízügyi tárca egymagában 37 milliárddal részesedik (ezen belül is 10,8 milliárdot fordítanak az olyan kiemelt programokra, mint a Budapest–Hegyeshalom vagy a szlovén vasút, az M0-s, az új 2-es, a 44-es út, a záhonyi és az esztergomi híd). Egyetemek fejlesztésére 9 milliárd jut, s ezt más projektek (például az új Nemzeti Színház építésére szánt 300 millió, a múzeumi rekonstrukciók 1,8 milliárdja) 14,2 milliárdos beruházási keretre egészítik ki a művelődésügyi tárcánál. A bíróságoknál csaknem 2 milliárdos, a polgári titkosszolgálatoknál 1 milliárdos fejlesztés várható, a belügyi tárcánál elkülönítettek egy 3,3 milliárdos beruházási keretet, miként a pénzügyi tárcánál is egy 4,4 milliárdosat, a „bevételeket beszedő szervek fejlesztési programjaira”.
A büdzsé tervezete tehát előnyben részesíti a központi szervek kereteit. Ezzel szemben az önkormányzatok támogatása mindössze 11 százalékkal (ezen belül az átengedett személyi jövedelemadó 34 százalékkal, a közvetlen állami hozzájárulás 4,5 százalékkal) nő az idei várható összegekhez képest, azaz reálértékben csökkenni fog. Még inkább a lényegében változatlan szinten maradó családi támogatások és a 10,5 százalékkal növekvő jövedelempótló, jövedelemkiegészítő támogatások.
Feltűnően nő a vállalt kezességek érvényesítése: az idei 9 milliárdról 15 milliárdra. Mint a számvevők is észrevételezték, ennek indoklását sehol nem találjuk a négykötetes előterjesztésben. Annyit tudni, hogy a büdzsé átvállalja jövőre a Strabag Hungária Építőipari Rt. 3 milliárdos hitelét és ennek kamatait, amelyet a cég a dunai tájrehabilitációt kivitelező cég 1994–96-ban vett fel, állami kezesség mellett; e címen a jövő évi törlesztés 467,7 millió forint. Átvállalja jövőre a büdzsé a főváros infrastrukturális fejlesztésekre felvett 8,5 milliárdos hitelét is, s e tartozásból közel 2,6 milliárdot törleszt.
Az úgynevezett „rendkívüli kiadások”' is nagymértékben növekednek: az idei 17 milliárdról 21,4 (illetve az előterjesztés más helyén megnevezett összeg szerint 22,9) milliárdra. E kalapba tartozik például az egyházi ingatlanok visszaadására elkülönített 4 milliárd, a pénzbeli kártérítésekre szánt 4,2 milliárd, az M3-as utat építtető ÉKM Autópálya Rt. alaptőke-juttatására szánt 3,3 milliárd, valamint 7,5 milliárd „egyéb rendkívüli kiadás”, melynek indoklásával adós marad a tervezet.