Lassan csökkenő infláció
Az infláció alakulásának iránya jó, de a csökkenés mértékével nem vagyok elégedett – mondta sajtótájékoztatóján Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Az első félévben 50,7 milliárd forint volt az MNB vesztesége. Az év végével tartósan rendezik ezt a gondot, emiatt a költségvetés kamatterhei nőnek jövőre. Ez azonban – fejtegette Surányi – nem indokol költségvetési szigorításokat.
A legfontosabb gazdasági mutatók megfelelnek a várakozásoknak – jelentette ki Surányi György. Az államháztartás hiánya nagyjából a folyó fizetési mérleg deficitjével azonos, s közben dinamikusan nőnek a megtakarítások. Augusztusban az MNB előzetes adatai szerint 103 millió dollár volt a folyó fizetési mérleg hiánya, s ezt bőven finanszírozta a 180 millió dolláros működőtőke-beáramlás.
Az infláció csökkenésének mértékével Surányi nem elégedett. Az MNB becslése szerint a szeptemberi áremelkedés 1,5-1,7 százalék augusztushoz képest, mintegy fél százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Decemberre Surányi 20 százalékos éves inflációt vár (a szeptemberi becslésük 22,2-22,3 százalék), a termelői áremelkedés pedig szerinte 20 százalék alá kerül az utolsó hónapban, s így igazolódik a csúszóleértékelésben alkalmazott havi 1,2 százalékos (évi 15-16 százalékos) ütem.
A jegybank eredménye külső adósságával párhuzamosan alakul; ha nettó devizaadóssága nő, több a nyeresége, ha csökken, kisebb nyereség keletkezik – fejtegette Surányi. Az idei veszteség már nagyságrendje miatt sem magyarázható a működési költségek alakulásával. Sőt 1994-ben (amikor pedig 42,2 milliárdos nyereség keletkezett az MNB-nél) 28 százalékkal növekedett a működési költség, tavaly 18, idén várhatóan 10-13 százalékkal kerül többe a szervezet, s ez pedig messze elmarad az infláció üteme mögött.
Legfeljebb évi 2 milliárd dollár éves tőkebeáramlást tűrnek el beavatkozás nélkül, hiszen ekkora a fizetési mérleg tervezett hiánya, amit adósságnövekedés nélkül kívánnak finanszírozni – magyarázta Surányi, miért veszteséges idén az MNB. A 2 milliárd dollár fölött beáramló s forintra váltott vásárlóerőt „leszívja” a jegybank, hogy elkerülje az import vagy az infláció nemkívánatos növekedését: állampapírt ad el vagy növeli repóhitelállományát. Így a beáramló többlettőke forintkamatával, 22-23 százalékkal csökkennek bevételei, illetve nőnek kiadásai, s ezzel szemben csak a 7-8 százalékos devizakamatot takarítják meg a nettó devizaadósság csökkenése során. Minden 1 milliárd dollár terven felüli tőkebeáramlás 20-30 milliárd forintot ront az MNB mérlegén; az ez évi veszteség emiatt mintegy 100 milliárd forintra tehető, amit azonban csökkenthetnek más tényezők.
Az év végén e veszteségforrást kiküszöbölik, a költségvetés MNB-vel szembeni, nem kamatozó adósságát devizaalapú adóssággá váltják át. Így növekednek a büdzsé kamatterhei, ám ez Surányi szerint nem indokol megszorításokat. Voltaképpen ugyanis a múltban felhalmozódó terheket kell állnia ezzel a büdzsének, fejtegette Surányi, azokat, amelyek a '70-es, '80-as években felvett, változatlan szerkezetű gazdaságot finanszírozó hitelek miatt keletkeztek. E veszteségek jelentkeznek most a forint leértékelődése, a forint- és a devizakamat közti különbség formájában – fejtegette a jegybank elnöke.