Magas a magyar forgalmi adó
A magyar adórendszeren belül leginkább az áfánál van mit változtatni az Európai Unióhoz való csatlakozás érdekében. A bankok világában nem annyira az óhajtott EU-tagság, mint inkább a már elnyert OECD-tagság jelent komoly kötelezettséget – vélekednek a kormány integrációs stratégiai munkacsoportjának pénzügyekkel és államháztartással foglalkozó szakemberei.
Az integrációs stratégiai munkacsoport pénzügyi-államháztartási kérdéseket kutató teamjét Patai Mihály, a Hungária Biztosító Rt. elnök-vezérigazgatója koordinálja, a közreműködők között található többi között Kupa Mihály volt pénzügyminiszter, Botos Katalin egyetemi tanár, az Állami Bankfelügyelet volt vezetője, Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Rt. munkatársa.
Európa a közvetett adókat (forgalmi típusú adók, vám) igyekszik egységessé tenni, a közvetlen adók (személyi jövedelemadó, társasági adó) meghatározását inkább a nemzetek belügyének tekinti – mondta Kupa Mihály. A magyar adórendszer közel áll az EU-országokéhoz, s további közeledés várható jövőre, a vámleépítések nyomán, valamint a fogyasztási adónál. (Az elképzelések szerint a jövő évtől a jövedéki adóra átkeresztelt elvonás köre az üzemanyagokra, a cigarettára és a szeszesitalra szűkül, s az utóbbiaknál előírják, hogy már a gyártók tüntessék fel a terméken annak fogyasztói árát. )
Kupa szerint az EU egyre keményebben igyekszik „megfogni” az általános forgalmi adót: jövőre bevezetik az előállító országok szerinti beszedés rendszerét, bár ez Magyarországot egyelőre nem érinti.
E változás célja elsősorban az, hogy minél pontosabban elszámoltassák az exportőröket, elejét vegyék a határon túli szállítások számlázásával kapcsolatos manipulációknak. Az EU-országokban is kétkulcsos az áfa, csakhogy az erről szóló ajánlás – a magyar 12 és 25 százalékkal szemben – 5 és 15 százalékot kíván meg, s csak kivételes esetben enged ennél kedvezőbb kulcsot. Követelményeket támaszthat Magyarországgal szemben az EU a környezetvédelmi elvonásoknál is, ám Kupa Mihály szerint „ebben lehet alkudni”. Komoly feladatokat ad az EU-ban használatos elszámolási rendszerek meghonosítása. Az államháztartásban nemcsak a deficit mértékére, hanem az elosztó rendszerek hatákonyságára, pazarlásainak megszüntetésére is oda kell figyelni – hangsúlyozza a volt pénzügymiszter.
Az európai pénzügyi rendszerekben mindinkább teret hódítanak a nagy pénzügyi konglomerátumok – figyelte meg Botos Katalin. Az EU-országokban 1993-ban 308 határon túli bankfiókot nyitottak, tavaly már 487-et, a növekedés 60 százalékos. A magyar OECD-csatlakozás feltétele az volt, hogy 1997 végéig nálunk is liberalizálni kell a bankfióknyitást. A külföldi pénzintézetek tehát társaságalapítás nélkül is nyújhatnak hazánkban szolgáltatásokat, s ezek mögé már közvetlenül a maguk tőkéjét állíthatják biztosítékként.
Kupa úgy látja, „nincs hová bejönniük” a külföldi bankoknak, az üzletágak telítettek. Várhegyi Éva viszont átmeneti szabályokat javasol a hazai bankrendszer védelmében. Igaz, e szabályok – az OECD követelményeinek megfelelően – nem tehetnek különbséget a hazai és a külföldi bankok között, de alkalmazni lehetne például a „gazdasági szükséglet” formuláját (mint Ausztria egészen EU- csatlakozásáig tette). Ez azt jelentené, hogy a bankfelügyeletcélszerűségi szempontból is mérlegelhetné a bankfióknyitás engedélyezését.
Patai Mihály szerint a két legfontosabb terület, amiben a pénzügyi szektor le van maradva az EU-tól: a szolgáltatások színvonala és az általános üzleti kultúra.